Az egynyelvű szótárak használata
szótár: egy vagy több nyelv szókincsének / részének betűrendes gyűjteménye
· egynyelvű szótárak
· többnyelvű szótárak
egynyelvű szótárak:
két / többnyelvű szótárak:
A finnugor nyelvrokonság bizonyítékai
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád finnugor ágába tartozik. (finnugor két rész: finn-permi, és ugor( magyar,vogul (manysi), osztják(hanti)) Utóbbi kettő az obi-ugorok.
A nyelvrokonság bizonyítékai
· Közös ős/alapnyelv {finnugor}
· Szabályos hangmegfelelések:
§ A nyelvi elemek hangalakjai eltérést mutathatnak alapnyelvi állapotukhoz képest. Az azonos helyzetben lévő hangok , a rokonnyelvi szavakban többé-kevésbé azonos módon változtak. Ugyanaz a hang egy rokon nyelvben másként változott, de ez a változás csaknem minden esetben azonosan, szabályszerűen történt. (pl. fa, pa, pu)
· Alapszókincs közös jellege
§ (névmások, számok*, testrészek, rokonok, természet, eszközök, ruházat, cselekvések, tulajdonságok)
§ Ezek a szavak általában rövidek. Közel 700 szavunk finnugor eredetű.
· Rokonszavak jelentéskörének hasonlósága
§ Pl. a „kéz” vagy a „három” a többi finnugor nyelvben is ugyanaz.
· Nyelvtani eszközkészlet hasonlósága
§ A magyarral rokon nyelvek legtöbbje toldalékoló nyelv.
· Mondatszerkezet alapvető hasonlóságai:
§ Pl. névszói állítmány a finnugor nyelvekben is. Illetve jelző és jelzett szó szórendje
· Egyéb segédtudományok (régészet, néprajz, történelemtudomány, antropológia, stb.) bizonyítékai.
Nyelvrokonsággal/nyelvrokonítással az összehasonlító nyelvtudomány foglalkozik.
Magyar nyelvrokonságok:
Sajnovics János: Magyar és lapp nyelv azonosságairól írt.
Gyarmathi Sámuel: magyar-finnugor nyelvek rokonságát vizsgálta
Egyéb kutatóink:
Az első magyar nyelvtudós Reguly Antal (obi-ugorok), Budenz József (Magyar – ugor összehasonlító szótár), őt tekintjük a finnugor nyelvészet megalapítójának.
Monogenézis!
Poligenézis!
Nyelvek típusai: flektáló, izoláló, agglutináló
A nyelvtörténet forrásai, kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek
Nyelvemlékeknek nevezzük a nyelv régebbi állapotát tükröző és későbbi korokig fennmaradt írásbeli megnyilvánulásait.
A nyelv formáit, változásait, jelentésváltozatokat, szövegformák fejlődését valamint a szókincs változásait követhetjük nyomon.
Magyar nyelvemlékek:
SZÓRVÁNYEMLÉKEK:
Idegen szövegbe ágyazott magyar nyelvi elemek, általában tulajdonnevek.
GLOSSZÁK:
Nem szerves része a szövegnek, hanem a szöveg megértését segítő lapszéli vagy sorok közé írt jegyzet. A latin szöveg olvasóját segítette az egyes szavak, szókapcsolatok megértésében.
SZÓJEGYZÉKEK:
A fogalomkörök szerint csoportosított ómagyar kori szójegyzékeket szótárak helyett használták.
SZÖVEGEMLÉKEK:
Olyan nyelvemlékek, melyek összefüggő, magyarul írt szövegek.(Lehet kézírásos vagy nyomtatott, egyházi vagy világi témájú.)
KÓDEXEK:
Nagy terjedelmű, kézzel írott alkotások, a célból születtek, hogy az egyház hivatalos nyelvét, a latint kevésbé értőknek anyanyelvükön szóljanak az imádságok, legendák, bibliai részletek stb.
KORAI NYOMTATVÁNYOK:
VILÁGI EMLÉKEK:
A nyelv diakrón és szinkrón változásai
A nyelv változásai olyan lassú, zökkenőmentes folyamatok, melyeket gyakran észre sem veszünk.
A változások korlátozottak, hogy évek múltán is megértsük egymást, pl. ma is értjük a Halotti beszédet.
Leggyakrabban a világ változásaihoz igazodnak a nyelvünk változásai is. (Pl. történelmi változás, diktatúra -> szakszavai megjelennek a nyelvben)
Szinkrónia = szün (gr. ’együtt’) + kronosz (gr. ’idő)
Az aktuális nyelvi állapotokat írja le, leíró nyelvészet.
Diakrónia = dia (gr. ’át/keresztül) + kronosz (gr. ’idő’)
Kutathatjuk a nyelv történetét, ez a történeti nyelvészet. Hosszú (évezredek) idő alatt lejátszódó változásokat vizsgálja, szinkrón metszetek sorozata.
Pótlónyúlás:
Eredetileg a szavak csak magánhangzóra végződtek, de ezek később lekoptak. Az időtartam csökkenés kiegyenlítése végett a tőben lévő magánhangzó megnyúlt.
Magánhangzó harmónia:
Régi nyelvben csak magas, vagy mély hangrendű szavak voltak. Toldalékok is illeszkedés szabály alapján. (magashoz ’ magas) Kialakul később a vegyes hangrend. És kaphat mély hangrendű szó magas hangrendű toldalékot, vagy fordítva.
pl.: hídhoz, nyilas
Nyíltabbá, zártabbá válás:
pukul ’ pokol türül ’ töröl (ü-ből jön létre az ö)
Kétnyíltszótagos tendencia:
Ha két magánhangzóra végződő szótag követi egymást, akkor a második kiesik. Uruszág ’ ország; berekenye ’ bereknye ’ berkenye (hangkiesés, hangátvétel)
Mássalhangzók változása:
Az ősmagyar kor elején sok mai mássalhangzó hiányzott még: b,d,f,dz,zs,ty,gy,h,g. De olyan is volt, amit ma már nem ismerünk. Pl.: sz’, cs’, w, h,d.
„Látjátok feleim szümtükkel, mik vogymuk: isa, pur és homou vogymuk.”
· U ’ O (por-nál; nyíltabbá válás); Ü ’ E (szümtük)
· Nincs ékezet..(es)
· Mgh. + msh. sorrendje felcserélődik a toldalékokban (vogymuk ’ vagyunk)
· Szókészletben változás: feleim ’ felebarátaim
· Lehet még régmúlt idő, esetleg szenvedő szerekezt. (ezek mára eltűntek)
· Jelentés szűkűlés, illetve bővülés stb..
· Helyesírás változásai: sok helyen –ly van. Vagy hosszú sz ’ ò. Vagy az van a helyett (msh-val kezdődő szavaknál is.
