Maradékok4

A nyelvújítás célja, történelmi, művelődéstörténeti háttere, eredményei

A nyelvújítás tudatos beavatkozás egy adott nyelv életébe. Ezt általában a nyelvművelők teszik meg. (újságírók, irodalmárok, nyelvészek)

A nyelvújítás a nyelvhelyesség elvei alapján, a nyelvi műveltség segítségével a nyelv egységes fejlődését, a zavartalan anyanyelvi kommunikációt segíti elő.

1770-es évektől indul meg. Török, osztrák elnyomás, uralom ellen.

1. szakasz: 1770-1805. ’ Bessenyei György a vezető

• Nyelvfejlesztő, nyelvvédő mozgalom
• Magyarság c. röpirat megjelenése: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen soha.”
• Ágis tragédiája (németesítési politika ellen)
• Holmi c. röpirat (latinosítás ellenzése)
• Magyar nyelv ’ tantárgy az iskolákban
• Magyar nyelvű lapok, szalonok, olvasókörök
• Martinovics féle felkelés ’ visszaesett a nyelvújítás is

2. szakasz: 1805-1819. ’ Kazinczy Ferenc a vezető

• Leglátványosabb, hogy ekkor közel 10ezer új szó és kifejezés születik.
• 1808 - pályázat ’ „A magyar nyelv alkalmas-e, hogy államnyelvvé váljon?”

’ Ortológusok és neológusok csatája

Neológusok (nyelvújítók): Kölcsey, Szemere Pál, Fazekas Mihály, Berzsenyi, Csokonai
Minden nyelvnek, még a magyar nyelvnek is meg kell újulnia, különben elvész.

Ortológusok (akik féltették a magyar nyelvet, felesleges túlzásnak érzik a mozgalmat)

1811 - Tövisek és virágok c. epigramma gyűjtemény (Kazinczy, támadás az ort. ellen)

1813 - Mondolat c. gúnyirat a neológusok ellen (sok sikertelenül megújított szót gyűjtenek össze, Kazincencinek gúnyolják Kazinczyt) Szentgyörgyi József+Somogyi Gedeon írta

1815 -  Felelet a Mondolatra c. mű ’ visszavágnak z ortológusoknak (Kölcsey+Szemere)

Ezek mellett sok száz gúnyirat is keletkezett, végül Kazinczy nyújtott békejobbot

1819 - Ortológusok és neológusok nálunk és más nemzeteknél c. művével Kazinczy lezárja a vitát. Kompromisszumos megoldást hirdet.

3. szakasz 1819-1872

• Kialakul az egységes irodalmi köznyelv. (Arany, Petőfi)
• Buda-Pest szellemi központ lesz
• 1831 -  MTA megalakul
• 1832. Az első helyesírási szabályzat megjelenése
• 1844-től államnyelv lesz a magyar

Szóalkotó mozgalom módszerei:

• Szó szerinti fordítás idegen nyelvből (materia lat. -> anyag)
• Idegen szavakat alakítottak magyarrá (balanea lat. -> bálna)
• Tájszókat emeltek a köznyelvbe (betyár, hullám, burgonya)
• Kihalt szavakat elevenítettek fel (aggastyán, fegyelem, Zoltán, Géza)
• Új szavak képzése (borong, történelem, szenvedély, alakzat, kegyenc)
• Szóelvonás, szócsonkítás, azaz a szóvégekről elemeket hagytak el (kapál -> kapa, árnyék -> árny, címer -> cím, gyárt -> gyár)
• Szóösszetétel (búskomor, folyóirat, vérszegény, szemüveg)
• Szóösszerántás, azaz csonkításos összetétel (elöl+ülnök ’ elnök, könnyű+elméjű=könnyelmű; híg+anyag ’ higany)
• Szóvég megelevenítés: -nc végű szavak (tanonc, kegyenc)

Feladatok pl.:

Lakodalom: (lak + vigadalom) ’ szóösszetétel

Mosoly: (mosolygó) ’ szócsonkítás

Vágy: (vágyás) ’ szócsonkítás

Hős: (hévből) ’ szóképzés

Lábtyű: ’ szóképzés

Maradékok3

17. tétel

Érvelés, megvitatás, vita

Az érv: meggyőződésünk bizonyítására, illetve mások megállapításainak cáfolására felhasznált tény, bizonyíték vagy körülmény.

Az érvelés: érvek felhasználása az igazság bizonyítására. Az érvelésnek nem az a célja, hogy legyőzzünk, hanem az, hogy meggyőzzünk másokat, és az együttgondolkodással közelebb jussunk az igazsághoz.

A vita: az érvek ütköztetése, célja a vitapartnerétől eltérő vélemény igazolása, a partner meggyőzése. A vitának van tárgya, szerkezete és legalább két résztvevője eltérő állásponttal. A vita, az érvelés több társadalomtudomány eszköze és témája, pl. politika, retorika, filozófia, etika, jog, kommunikációelmélet, logika, pszichológia, stb. A vitának vannak erkölcsi szabályai, ezt nevezzük vitakultúrának

Az érvelő szövegtípus jellemzői:

Minden olyan írásbeli és szóbeli megnyilatkoztatást az érvelő szövegek közé sorolunk, amelyet nem magáncéllal alkottak, hanem kisebb-nagyobb nyilvánosságnak szántak.

• Tudatos, gondos szerkesztés; világos, arányos, előrehaladó, erősen tagolt szerkezet
• Jól követhetőek, érdeklődést keltőek
• Könnyebb érthetőség kedvéért: gyakori vissza- és előreutalás, ismétlés
• Érvelés és cáfolat eszközei: indukció, dedukció

Az érvelő szövegtípus jellemzői:

Felépítésének alapját a szónoki beszéd szerkezete adja. Bevezető és befejező részének az érzelmekre, míg a közbeeső részeknek az értelemre kell hatnia.

• Bevezetés:

-          Általában az érzelmekre hat

-          Célja: megnyerje a hallgatóság jóindulatát

-          Eszköze: a hallgatóság megszólítása, dicsérete, illetve a figyelmének fölkeltése a témaválasztás indoklásának, a téma fontosságának hangsúlyozásával, a téma megközelítésének újszerűségével.

-          Előkészíti a beszéd megértését a témának, a kifejtés menetének és a forrásoknak a megnevezésével

-          Kapcsolatot teremt a beszéd további részeivel

• Elbeszélés:

-          A téma megjelölése. Itt fogalmazzuk meg a fő gondolatot, amit később részletezni fogunk.

-          Erénye: ha rövid, tömör, világos, egyértelmű, tárgyszerű és lényegre törő.

-          Összetettebb téma esetén több tételmondat felsorakoztatása, a köztük levő logikai összefüggések megjelölésével.

• Részletezés:

-          A tétel(ek) kifejtése bővebben.

-          Eszközei: a fogalommagyarázat, a példák felsorakoztatása, a szemléltetés, esetleges kitérők személyes élmények ismertetésével

-          Több téma esetén a főtéma kifejtésével kezdjük

-          Ismertebb téma esetén, a részletezés elhagyható

• Bizonyítás:

-          Az érvelő szöveg legfontosabb része

-          Álláspontunk igazságának bizonyítása, érvekkel való alátámasztása (nem hiányozhat!)

-          Összegyűjtött adatok, törvények, tanúvallomások, bizonyítékok segítségével

-          Ezekből a tényekből, jelekből példákból érveket alkothatunk, összefüggéseket kereshetünk és következtetéseket fogalmazhatunk meg

• Cáfolat:

-          Velünk ellentétes véleményt vallók nézeteink cáfolata, érveinek közömbösítése, megsemmisítése.

-          Eszközei azonosak a bizonyításéval.

• Befejezés:

-          Célja: kapcsolatteremtés a beszéd többi részével

-          Eszköze: a fő gondolatok megismétlése, összegzése. (felvillanthatja a probléma újabb megközelítési lehetőségeit, előretekinthet a jövőbe)

-          Miután észérvekkel megnyertük a hallgatóságot, fontos az érzelmekre való hatás

§  a hallgatók ismételt megszólítása

§   felháborodásuk fokozásával az ellentábor véleményével kapcsolatban

§  de hangsúlyozhatjuk saját elkötelezettségünket pl.: egy személyes és hatásos – a végére tartogatott – érv segítségével

§  vagy egy elismert/közismert személyiség gondolatának idézésével

Az érv felépítése:

Általában három tagból áll.

-          Tétel: Egy következtetés megfogalmazása.

-          Bizonyíték: A következtetés előzménye(i), magyarázata(i)

-          Összekötő elem tétel és bizonyíték között: Logikai összekötő kapocs. Elhagyható, ha a tétel és a bizonyíték közötti összefüggés egyértelmű. (Ilyenkor az érv csak kéttagú)

Az érvek típusai:

Alapja a logikai út: a tétel és a bizonyíték között.

• Meghatározásból levezetett érv:

-          Pontosan körülhatárolt fogalmak használata

-          A jó meghatározás (definíció) követelménye: a fogalom és a meghatározás félreértés nélkül felcserélhető legyen. Pontos definícióra mindig szükség van!

-          Két lényeges dolgot kell tartalmaznia:

·         A szót besoroljuk egy tágabb fogalomkörbe (Peti olyan fiú…)

·         Megkeressük azokat a jegyeket, amelyek a többi elemétől megkülönböztetik (kékszemű, jólelkű, talpraesett)

• Ok-okozati összefüggésből származó érv:

-          A következményt kiváltó okokat taglaljuk

-          Ha ezt a típust választjuk, meg kell bizonyosodnunk, hogy minden okot számba vettünk-e, különben nem lehet sikeres a meggyőzés

• A körülményekből levezetett érv:

-          Általában a rossz cselekedeteinket magyarázzuk egyoldalúan a körülményekből levezetve (Nem volt más választásom)

-          Bírósági ügyvédi beszédekben (sanyarú gyermekkor, anyagi helyzet stb.)

-          Önmagában egyoldalú érvrendszer.

• Összehasonlításon alapuló érv:

-          Akkor igazán hatásos, ha képszerű összehasonlítást, megjelenítést alkalmazunk.

-          Alapja a hasonlat illetve a metafora lehet

-          Fontos, hogy a párhuzam helyénvaló legyen, különben ellenkező hatást válthatunk ki

• Ellentéten alapuló érv::

-          Tételünknek épp az ellentettjét kell bizonyítanunk (pl.: Egészségesnek lenni jó. Bizonyítsuk, hogy betegnek lenni rossz.)

• Általános-egyes elvén alapuló érv:

-          Általánosra hivatkozó érv. Ha mindenkire vonatkozik valami, akkor természetesen az adott személyre is (pl. illik köszönni)

• Valószínűségen alapuló érv:

-          Alapja egy olyan megfigyelés, tapasztalat, megállapítás, amit a többség igaznak vél és elfogad

• Bizonyítékokból származtatott érv:

-          Az ilyen érv kiindulópontja lehet tény, statisztikai adat, kutatási eredmény, összegző jelentés, tekintélyre való hivatkozás.

-          Fontos a megbízható forrás, különben az érvelésünk a visszájára fordul.

Az érvek elrendezése:

Cél: egy meggyőző és hatásos érvrendszer.

• Egy erős érvre épülő érvelés:

-          Az erős ér köré csoportosítjuk a gyengébbeket

• Fokozásos érvelés:

-          Gyenge érvekkel kezdjük, majd fokozatosan erősítünk, míg a végére hagyjuk a legerősebb érvet

• Lejtéses érvelés:

-          Az erős érvvel kezdünk,  gyengébb érveket a végére hagyjuk. Kevésbé hatásos módszer.

Az érvelés módszerei:

• Indukció:

-          Egyedi esetekből, tényekből indulunk ki, és ebből vonjuk le az általános következtetést, a tételt, azaz az egyestől jutunk az általánosig.

• Dedukció:

-          Először az általános tételt fogalmazzuk meg, majd ebből következtetéseket vonunk le egyedi esetekre vonatkozóan, tehát az általánostól haladunk az egyesig.

A cáfolat

A másik fél véleményének tagadása megfelelő bizonyítékokkal alátámasztva. Ehhez meg kell ismernünk a másik fél véleményét, gondolatmenetét, csak így tudjuk megkeresni érvelésének gyenge pontjait. Sosem a személyével vitatkozunk, hanem a véleményével. Kerülni kell a személyeskedést.

Az érvelés beszédhelyzetei pl.:

·         Politikai beszédek (Parlamentben, pártösszejöveteleken vagy más nyilvános rendezvényeken)

·         Törvényszéki beszédek: védőbeszéd, vádbeszéd, bírói beszéd

·         Előadás, kiselőadás, hozzászólás, értekezés, nyilvános vita

·         Tévés és rádiós műfajok (pl.: kerekasztal-beszélgetés, nyilatkozat)

Maradékok2

15. TÉTEL

Thomas Mann

(1875-1955)

A XX. századi ember fenyegetettségének bemutatása egy szabadon választott világirodalmi mű alapján

Világirodalom

Szerepe sokakban Goethééhez hasonlítható: egy korváltás időszakában született meg összegző és előre mutató életműve, amelyben egyaránt kiteljesedik az általános emberi és a németséget kifejező, a polgárságot mint osztályt és a művészt mint feladatkört bemutató törekvés.

        Főként regényíró, de számos elbeszélést is írt (általában művei saját élményeket dolgoznak fel).

        Nem nagyon végzett iskolát, elment újságírónak (akárcsak Ady).

        Programszerű író (mint Krúdy Gyula vagy Jókai) —> naplót is vezetett, volt időbeosztása, szinte napi rendszerességgel írt

        1901. Első regénye: A Buddenbrook ház: családregény - egy család életén át mutathat be politikát, társadalmat, érzelmeket.

        ♥  Felesége Katja (első müncheni érettségiző nő), 6 gyermekük született.

’  Számos életrajzi írásában megemlíti, hogy hozzásegítette karrierjéhez —> elismeri feleségét

        Az I. VH végéig Münchenben él (első írói korszak) —> hatalmas kulturális központ

        Sokszor felolvas, főleg saját műveit.

        Katja izraelita —> terjed a fasizmus

’  Amerikába emigrálnak, Svájcban és Olaszországban is jár

~        Halál Velencében (1912)

~        Mario és a varázsló (1930)

        További művei sorra jelennek meg:

~ szabályos polgári lét ↔ kötöttségek nélküli művész lét

~ személyest szimbolikussá téve általános igazságokat mutat be

Ø  Tonio Kröger (1903)

Ø  Egy nempolitizáló elmélkedései (1918)

Ø  A varázshegy (1924)

Ø  Lotte Weimarban (1939)

Ø  Doktor Faustus (1947) —> Goethe hat rá

        Naturalizmus is hat irodalmára (Mo.: Móricz és Kosztolányi naturalista), és a fajelmélet (darwinizmus), valamint az orosz irodalom is (Csehov).

        Budapesten is többször járt —> József Attila (Thomas Mann üdvözlése)

Németnek vallja magát, bár nem nagyon vágyik a hazatérésre. Nemzeti ember, nem nacionalista.

A fasizmus bekövetkezte előtt (1930) politikai esszék kiadása (Európa, vigyázz!). Szállóigévé vált Hitler-ellenes írásának kijelentése: „Ahol én vagyok, ott van Németország”.

Mario és a varázsló

Műfaja - elbeszélés: A novellához hasonlóan kisepikai műfaj, cselekménye ugyanúgy egyszálú, kevés szereplőt vonultat fel, de lehet hosszabb és átfoghat nagyobb időtartamot.

A mű egy néhány évvel korábbi olasz tengerparti nyaralás emlékéből keletkezett, de a történet valós kimeneteléhez nem hű.

„ A varázsló csakugyan létezett, és ugyanúgy viselkedett, ahogy leírtam. Csak a halálos befejezés költött…”

Megjelenésekor voltak a választások Németországban.

SZERKEZETE:

-          Az első (bevezető) rész: hosszabb időtartamot ölel fel (fokozás!), bemutatja a családi nyaralás kellemetlenségeit, már a bevezető mondatban - „A Torre di Venere-i nyaralásnak még az emléke is rosszízű maradt.”

’  Konkrét helyszín: „Vénusz tornya” —> Vénusz: testiség, szerelem —> fasizmusellenes

        Nem ehetnek az üvegverandán (mert honfitársaknak tartották fenn)

        A gyermekük köhögése miatt elköltözteti őket egy római hercegi család

        Közszeméremsértés vádja miatt büntetést kell fizetniük (pedig csak a 8 éves kislányuk mosta ki a tengerben a homokos fürdőruháját) —> erkölcsiben megalázza az olaszokat (T. M.) —> naturalizmus

        Előre utalás: nem tehetnek semmit a hátrányos megkülönböztetés ellen, kiszolgáltatottak lettek.

-          A második rész a városba érkező előadóművész műsorának taglalása.

        1. felvonása: bűvészet, szemfényvesztés, a cél az érdeklődés felkeltése

        Előre utalás: már itt is az emberi akarat korlátozása jelenik meg.

        2. felvonás: a „lovag” bemutatja hipnotizőri tehetségét: teljes megalázás, SZABAD AKARAT ELVESZÍTÉSE

PÉLDÁZATOS JELLEG:

A történet a mindenkori diktatórikus rendszerek példázata, Mann a fasizmus idején írta. Bemutatja, hogyan találkozik az egyszerű ember a diktatúrával, miközben kiszolgáltatottsága egyre csak fokozódik:

-          először csak kellemetlenségek (első rész)

-          némi szabad egyéni tér (1. felvonás)

-          teljes szabadságvesztés (2. felvonás)

JELLEMEK:

        Az elbeszélő: (E/1) Szubjektív hangú, belülről láttat, de értékel is. —> előrevetíti a tragikus véget, sok helyen

nemet mondhatott volna, de sodródott az eseményekkel, megkérdőjelezi döntéseit, érzi, hogy probléma van, de nem vonja ki magát alóla (hitleri Németország)

        A gyerekek: a gyermekmotívum végig jelen van. A kisfiú és a kislány

        a romlatlanság, ártatlanság megtestesítői.

        Ők teremtenek kapcsolatot a népi elemekkel —> Mario

        Helyes-e őket elvinni az előadásra? – végig a szülők fejében marad a kétely.

        A előadáson nem láthatják a lényeget, amit talán a felnőttek sem fognak fel igazán.

        Mario: csupán egy pincér (Cipolla szerint becses olasz foglalkozás), a nép egy tagja. A varázsló megigézi, hogy szerelmét, Silvestrát lássa benne, majd ráveszi, csókolja meg. A legtitkosabb, legbensőségesebb érzéseiben (viszonzatlan szerelem) csúfolja meg. Mario miután kijózanodik és rájön mennyire megalázta Cipolla, lelövi őt. Ő csak a mű végén válik főszereplővé, csak ő képes fellázadni.

        A közönség:

-          eleinte érdekesnek találják a mutatványokat, kicsit szánják is a „bűvészt”

-          később a hatása alá kerülnek, de némelyek próbálnak ellenállni:

        a fiatalok csak nagyzolásból, kudarcba fullad

        a római úr, aki nem tudja kezét felemelni a passzív ellenállást reprezentálja

        Sofronia Angiolieri asszony: jó ember, erkölcsös, nagy múltja van, bűbájos

’  „Sofronia” —> Platón Erkölcstanában jelenik meg: „bölcs önmegtartóztatás” —> testi vágyak korlátozása

’  Cipolla házasságtörő dolgokra kényszeríti

        egyetlen tettleges: Mario

-          a közönségre a csodálat és a borzadás groteszk kettőse jellemző

-          a lövés után közönyösek maradnak, Mario ellen fordulnak, csak az elbeszélő érzi a felszabadulást

        CIPOLLA   „ez az önérzetes nyomorék a leghatalmasabb hipnotizőr volt, akit valaha láttam”

Nevének jelentése:

-          hagyma. Boccaccio Dekameronjából vett alak (ott csaló szerzetes).

-           Heinrich Mann családregényében a családneve egy elszegényedett családnak.

Éjszakai ember: éjszaka toposz – sötétség, gonoszság, boszorkányok, varázslók.

Púpos, iszik, mégis elképzelhetetlenül nagy hatalommal bír.

A fasizmus képviselője: felsőbbrendűségét fitogtatja

Elnevezései:

-          lovag (nemes, bátor, becsületes) – ellentétben áll a valósággal

-          varázsló: hipnotizőri képességeire utal → művészetet képvisel, így az alakja kritika a művészekre nézve, önkritika Manntól. Felhívja a figyelmet a művészek felelősségére.

Eszközei:

        meggyőzés: elhiteti magáról, hogy varázsló —> földöntúli hatalmat tulajdonít magának, melyet tudományos síkra próbál terelni.

(az író sokat késlelteti a szereplőt —> várakozás, fokozás)

        Elegáns megjelenésű, ám fogyatékos (furcsa a járása és púpos). Folyton alkohol hatása alatt áll. Gőgös magára, de kinézete mulatságossá teszi —> komolyan veszi magát

Munkájának lényege a másik ember akaratának megtörése.

Tömeghipnózis + hazafias szólamok + fasisztoid eszmék

MONDANIVALÓ:

Megoldás-e a végkifejlet?

        A történet szempontjából lehet, hiszen Cipolla megölésével megszűnt a hatalma a közönség felett.

        De példázati síkon NEM, hiszen attól még, hogy megöljük a diktátort, a kiváltó eszme fennmarad. (Közönség viselkedése a lövés után.)

Valós üzenet: ha a náci pártot engedik hatalomhoz jutni, akkor nem lesz megállás. A mű látnoki írás, igazi jelentőségét Hitler hatalomra jutásakor nyeri el (1933-ban).

A példázatos jelleg mondanivalója: az embereket soha nem szabad megalázni, akaratukat korlátozni, csúfot űzni vágyaikból. Az ilyen cselekedet EMBERELLENES.

Szimbolikus jelentéskör: embercsoportok megbolondítása mindenkor szörnyű BŰN.

Általános érvényű kérdések boncolgatása a műben (Cipolla jelentős mondatai):

Cipolla egy szembeszegülőhöz:

„Nyilván kemény legény vagy. Azt teszed, amit akarsz. Vagy előfordult már, hogy nem tetted azt, amit akartál? Vagy éppen azt tetted, amit nem akartál? Amit nem te akartál?”

Nemzeti szólamok hangoztatása:

„Botrányos - mondta hidegen és kesernyésen. Menjetek a helyetekre! Olaszországban, amelynek nagysága összeegyeztethetetlen a tudatlansággal és sötétséggel, mindenki tud írni. Rossz tréfa ilyen nemzetközi társaság füle hallatára hangoztatni afféle vádat, amely nemcsak tulajdon magatokat alacsonyít le, hanem a kormányt s az országot is kiteszi a mende­mondáknak. Ha Torre di Venere csakugyan sötét zuga e hazának, amelyben a legelemibb ismeretek is ismeretlenek, akkor sajnálom, hogy erre a helyre jöttem, amelyről tudnom kellett ugyan, hogy jelentősége egy és más tekintetben mögötte áll Rómáénak...”

Az akaratszabadságról:

„A szabadság is valami, ami van, az akarat is valami, ami van; akaratszabadság azonban nincs, mert az akarat, amely tulajdon szabadságára irányul, a semmibe nyúl. Önnek szabadságában áll húzni vagy nem húzni. De ha húz, helyesen fog húzni, annál biztosabban, minél önállóbban szeretne cselekedni.”

Parancsolásról és engedelmességről:

„Az a képesség, mon­dotta, hogy túllépjünk önmagunkon, eszközzé legyünk, a legfeltétlenebbül és legteljesebben engedelmeskedjünk, csak fonákja a másiknak, hogy akarjunk és parancsoljunk; mindkettő egy és ugyanazon képesség; parancsolás és engedelmesség egylényegűek, föloldhatatlan egységet alkotnak; aki engedelmeskedni tud, az tud parancsolni, és megfordítva: az egyiknek gondolata bennfoglaltatik a másikban, amint tömeg és vezér bennfoglaltatnak egymásban; de a teljesít­mény, a rendkívülien nehéz és idegfeszítő teljesítmény az övé, a vezéré és rendezőé, akiben az akarat engedelmeskedéssé s az engedelmesség akarattá lesz, akinek személye mindkettőnek szülőhelye, akinek tehát éppen elég nehéz a dolga. Erősen s gyakran hangsúlyozta, hogy milyen rendkívülien nehéz a dolga, nyilván azért, hogy megindokolja, miért van szüksége erősítésre, s miért nyúl oly gyakorta a pohárkához.”

Az ellenállásról:

„Minek ez a gyötrődés? Szabadságnak mondod ezt az erőszakot önmagad fölött?”<SPAN class="ert1">