Maradékok4

A nyelvújítás célja, történelmi, művelődéstörténeti háttere, eredményei

A nyelvújítás tudatos beavatkozás egy adott nyelv életébe. Ezt általában a nyelvművelők teszik meg. (újságírók, irodalmárok, nyelvészek)

A nyelvújítás a nyelvhelyesség elvei alapján, a nyelvi műveltség segítségével a nyelv egységes fejlődését, a zavartalan anyanyelvi kommunikációt segíti elő.

1770-es évektől indul meg. Török, osztrák elnyomás, uralom ellen.

1. szakasz: 1770-1805. ’ Bessenyei György a vezető

• Nyelvfejlesztő, nyelvvédő mozgalom
• Magyarság c. röpirat megjelenése: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen soha.”
• Ágis tragédiája (németesítési politika ellen)
• Holmi c. röpirat (latinosítás ellenzése)
• Magyar nyelv ’ tantárgy az iskolákban
• Magyar nyelvű lapok, szalonok, olvasókörök
• Martinovics féle felkelés ’ visszaesett a nyelvújítás is

2. szakasz: 1805-1819. ’ Kazinczy Ferenc a vezető

• Leglátványosabb, hogy ekkor közel 10ezer új szó és kifejezés születik.
• 1808 - pályázat ’ „A magyar nyelv alkalmas-e, hogy államnyelvvé váljon?”

’ Ortológusok és neológusok csatája

Neológusok (nyelvújítók): Kölcsey, Szemere Pál, Fazekas Mihály, Berzsenyi, Csokonai
Minden nyelvnek, még a magyar nyelvnek is meg kell újulnia, különben elvész.

Ortológusok (akik féltették a magyar nyelvet, felesleges túlzásnak érzik a mozgalmat)

1811 - Tövisek és virágok c. epigramma gyűjtemény (Kazinczy, támadás az ort. ellen)

1813 - Mondolat c. gúnyirat a neológusok ellen (sok sikertelenül megújított szót gyűjtenek össze, Kazincencinek gúnyolják Kazinczyt) Szentgyörgyi József+Somogyi Gedeon írta

1815 -  Felelet a Mondolatra c. mű ’ visszavágnak z ortológusoknak (Kölcsey+Szemere)

Ezek mellett sok száz gúnyirat is keletkezett, végül Kazinczy nyújtott békejobbot

1819 - Ortológusok és neológusok nálunk és más nemzeteknél c. művével Kazinczy lezárja a vitát. Kompromisszumos megoldást hirdet.

3. szakasz 1819-1872

• Kialakul az egységes irodalmi köznyelv. (Arany, Petőfi)
• Buda-Pest szellemi központ lesz
• 1831 -  MTA megalakul
• 1832. Az első helyesírási szabályzat megjelenése
• 1844-től államnyelv lesz a magyar

Szóalkotó mozgalom módszerei:

• Szó szerinti fordítás idegen nyelvből (materia lat. -> anyag)
• Idegen szavakat alakítottak magyarrá (balanea lat. -> bálna)
• Tájszókat emeltek a köznyelvbe (betyár, hullám, burgonya)
• Kihalt szavakat elevenítettek fel (aggastyán, fegyelem, Zoltán, Géza)
• Új szavak képzése (borong, történelem, szenvedély, alakzat, kegyenc)
• Szóelvonás, szócsonkítás, azaz a szóvégekről elemeket hagytak el (kapál -> kapa, árnyék -> árny, címer -> cím, gyárt -> gyár)
• Szóösszetétel (búskomor, folyóirat, vérszegény, szemüveg)
• Szóösszerántás, azaz csonkításos összetétel (elöl+ülnök ’ elnök, könnyű+elméjű=könnyelmű; híg+anyag ’ higany)
• Szóvég megelevenítés: -nc végű szavak (tanonc, kegyenc)

Feladatok pl.:

Lakodalom: (lak + vigadalom) ’ szóösszetétel

Mosoly: (mosolygó) ’ szócsonkítás

Vágy: (vágyás) ’ szócsonkítás

Hős: (hévből) ’ szóképzés

Lábtyű: ’ szóképzés