Maradékok3

17. tétel

Érvelés, megvitatás, vita

Az érv: meggyőződésünk bizonyítására, illetve mások megállapításainak cáfolására felhasznált tény, bizonyíték vagy körülmény.

Az érvelés: érvek felhasználása az igazság bizonyítására. Az érvelésnek nem az a célja, hogy legyőzzünk, hanem az, hogy meggyőzzünk másokat, és az együttgondolkodással közelebb jussunk az igazsághoz.

A vita: az érvek ütköztetése, célja a vitapartnerétől eltérő vélemény igazolása, a partner meggyőzése. A vitának van tárgya, szerkezete és legalább két résztvevője eltérő állásponttal. A vita, az érvelés több társadalomtudomány eszköze és témája, pl. politika, retorika, filozófia, etika, jog, kommunikációelmélet, logika, pszichológia, stb. A vitának vannak erkölcsi szabályai, ezt nevezzük vitakultúrának

Az érvelő szövegtípus jellemzői:

Minden olyan írásbeli és szóbeli megnyilatkoztatást az érvelő szövegek közé sorolunk, amelyet nem magáncéllal alkottak, hanem kisebb-nagyobb nyilvánosságnak szántak.

• Tudatos, gondos szerkesztés; világos, arányos, előrehaladó, erősen tagolt szerkezet
• Jól követhetőek, érdeklődést keltőek
• Könnyebb érthetőség kedvéért: gyakori vissza- és előreutalás, ismétlés
• Érvelés és cáfolat eszközei: indukció, dedukció

Az érvelő szövegtípus jellemzői:

Felépítésének alapját a szónoki beszéd szerkezete adja. Bevezető és befejező részének az érzelmekre, míg a közbeeső részeknek az értelemre kell hatnia.

• Bevezetés:

-          Általában az érzelmekre hat

-          Célja: megnyerje a hallgatóság jóindulatát

-          Eszköze: a hallgatóság megszólítása, dicsérete, illetve a figyelmének fölkeltése a témaválasztás indoklásának, a téma fontosságának hangsúlyozásával, a téma megközelítésének újszerűségével.

-          Előkészíti a beszéd megértését a témának, a kifejtés menetének és a forrásoknak a megnevezésével

-          Kapcsolatot teremt a beszéd további részeivel

• Elbeszélés:

-          A téma megjelölése. Itt fogalmazzuk meg a fő gondolatot, amit később részletezni fogunk.

-          Erénye: ha rövid, tömör, világos, egyértelmű, tárgyszerű és lényegre törő.

-          Összetettebb téma esetén több tételmondat felsorakoztatása, a köztük levő logikai összefüggések megjelölésével.

• Részletezés:

-          A tétel(ek) kifejtése bővebben.

-          Eszközei: a fogalommagyarázat, a példák felsorakoztatása, a szemléltetés, esetleges kitérők személyes élmények ismertetésével

-          Több téma esetén a főtéma kifejtésével kezdjük

-          Ismertebb téma esetén, a részletezés elhagyható

• Bizonyítás:

-          Az érvelő szöveg legfontosabb része

-          Álláspontunk igazságának bizonyítása, érvekkel való alátámasztása (nem hiányozhat!)

-          Összegyűjtött adatok, törvények, tanúvallomások, bizonyítékok segítségével

-          Ezekből a tényekből, jelekből példákból érveket alkothatunk, összefüggéseket kereshetünk és következtetéseket fogalmazhatunk meg

• Cáfolat:

-          Velünk ellentétes véleményt vallók nézeteink cáfolata, érveinek közömbösítése, megsemmisítése.

-          Eszközei azonosak a bizonyításéval.

• Befejezés:

-          Célja: kapcsolatteremtés a beszéd többi részével

-          Eszköze: a fő gondolatok megismétlése, összegzése. (felvillanthatja a probléma újabb megközelítési lehetőségeit, előretekinthet a jövőbe)

-          Miután észérvekkel megnyertük a hallgatóságot, fontos az érzelmekre való hatás

§  a hallgatók ismételt megszólítása

§   felháborodásuk fokozásával az ellentábor véleményével kapcsolatban

§  de hangsúlyozhatjuk saját elkötelezettségünket pl.: egy személyes és hatásos – a végére tartogatott – érv segítségével

§  vagy egy elismert/közismert személyiség gondolatának idézésével

Az érv felépítése:

Általában három tagból áll.

-          Tétel: Egy következtetés megfogalmazása.

-          Bizonyíték: A következtetés előzménye(i), magyarázata(i)

-          Összekötő elem tétel és bizonyíték között: Logikai összekötő kapocs. Elhagyható, ha a tétel és a bizonyíték közötti összefüggés egyértelmű. (Ilyenkor az érv csak kéttagú)

Az érvek típusai:

Alapja a logikai út: a tétel és a bizonyíték között.

• Meghatározásból levezetett érv:

-          Pontosan körülhatárolt fogalmak használata

-          A jó meghatározás (definíció) követelménye: a fogalom és a meghatározás félreértés nélkül felcserélhető legyen. Pontos definícióra mindig szükség van!

-          Két lényeges dolgot kell tartalmaznia:

·         A szót besoroljuk egy tágabb fogalomkörbe (Peti olyan fiú…)

·         Megkeressük azokat a jegyeket, amelyek a többi elemétől megkülönböztetik (kékszemű, jólelkű, talpraesett)

• Ok-okozati összefüggésből származó érv:

-          A következményt kiváltó okokat taglaljuk

-          Ha ezt a típust választjuk, meg kell bizonyosodnunk, hogy minden okot számba vettünk-e, különben nem lehet sikeres a meggyőzés

• A körülményekből levezetett érv:

-          Általában a rossz cselekedeteinket magyarázzuk egyoldalúan a körülményekből levezetve (Nem volt más választásom)

-          Bírósági ügyvédi beszédekben (sanyarú gyermekkor, anyagi helyzet stb.)

-          Önmagában egyoldalú érvrendszer.

• Összehasonlításon alapuló érv:

-          Akkor igazán hatásos, ha képszerű összehasonlítást, megjelenítést alkalmazunk.

-          Alapja a hasonlat illetve a metafora lehet

-          Fontos, hogy a párhuzam helyénvaló legyen, különben ellenkező hatást válthatunk ki

• Ellentéten alapuló érv::

-          Tételünknek épp az ellentettjét kell bizonyítanunk (pl.: Egészségesnek lenni jó. Bizonyítsuk, hogy betegnek lenni rossz.)

• Általános-egyes elvén alapuló érv:

-          Általánosra hivatkozó érv. Ha mindenkire vonatkozik valami, akkor természetesen az adott személyre is (pl. illik köszönni)

• Valószínűségen alapuló érv:

-          Alapja egy olyan megfigyelés, tapasztalat, megállapítás, amit a többség igaznak vél és elfogad

• Bizonyítékokból származtatott érv:

-          Az ilyen érv kiindulópontja lehet tény, statisztikai adat, kutatási eredmény, összegző jelentés, tekintélyre való hivatkozás.

-          Fontos a megbízható forrás, különben az érvelésünk a visszájára fordul.

Az érvek elrendezése:

Cél: egy meggyőző és hatásos érvrendszer.

• Egy erős érvre épülő érvelés:

-          Az erős ér köré csoportosítjuk a gyengébbeket

• Fokozásos érvelés:

-          Gyenge érvekkel kezdjük, majd fokozatosan erősítünk, míg a végére hagyjuk a legerősebb érvet

• Lejtéses érvelés:

-          Az erős érvvel kezdünk,  gyengébb érveket a végére hagyjuk. Kevésbé hatásos módszer.

Az érvelés módszerei:

• Indukció:

-          Egyedi esetekből, tényekből indulunk ki, és ebből vonjuk le az általános következtetést, a tételt, azaz az egyestől jutunk az általánosig.

• Dedukció:

-          Először az általános tételt fogalmazzuk meg, majd ebből következtetéseket vonunk le egyedi esetekre vonatkozóan, tehát az általánostól haladunk az egyesig.

A cáfolat

A másik fél véleményének tagadása megfelelő bizonyítékokkal alátámasztva. Ehhez meg kell ismernünk a másik fél véleményét, gondolatmenetét, csak így tudjuk megkeresni érvelésének gyenge pontjait. Sosem a személyével vitatkozunk, hanem a véleményével. Kerülni kell a személyeskedést.

Az érvelés beszédhelyzetei pl.:

·         Politikai beszédek (Parlamentben, pártösszejöveteleken vagy más nyilvános rendezvényeken)

·         Törvényszéki beszédek: védőbeszéd, vádbeszéd, bírói beszéd

·         Előadás, kiselőadás, hozzászólás, értekezés, nyilvános vita

·         Tévés és rádiós műfajok (pl.: kerekasztal-beszélgetés, nyilatkozat)