19. tétel

Örkény István

(1912 – 1979)

A groteszk megjelenítése Örkény István Tóték című drámájában, ill. Fábri Zoltán filmjében

Az irodalom határterületei – irodalom filmen

Örkény István:

ë 1912-ben született Budapesten.

ë Fővárosi Piarista Gimnázium, majd a műegyetem vegyészmérnöki kara

ë Élt Londonban és Párizsban is.

ë 1941. első novelláskötete: Tengertánc

ë 1942. behívják munkaszolgálatra (Don-kanyar, hadifogolytáborok -> írni is tud)

ë Háború hatására: dokumentumjellegű, riportszerű szociografikus művek: Emlékezők – Amíg idejutottunk /1946/; Lágerek népe /1947/; Voronyezs /1947/. Később a kispróza felé fordul az érdeklődése.

ë Reformkommunista (barátjával, Déry Tiborral, együtt) -> ’57 után évekig nem közlik írásait.

ë 1958 – 1963: Az Egyesült Gyógyszergyárban dolgozik, de közben állandóan ír

ë Egypercesek keletkezésének kezdete: Az egyperces novella műfajának lényege, hogy az írói közlés csak a legszükségesebbekre szorítkozik, így a mű értelmezése a képzelet maximumát várja el a befogadótól.

- 1 perc alatt elolvasható, néhány sor – 2-3 oldal

- „rövidségük ellenére is teljes értékű írások”

- több jelentésréteg épül egymásra, s időbe telik, míg a hallgatóban „leesik a húszfilléres”

ë Kötetei: Jeruzsálem hercegnője /1966./; Nászutasok a légypapíron /1967./

ë 1967. február 24. Thália Színház: Tóték (rendezte: Kazimír Károly, főszerepben Latinovits Z. à sikeres, elismert íróvá válik.

ë 1971. Macskajáték bemutatója.

ë Örkény Párizsban elnyerte a Fekete Humor Nagydíját (1969.) à a 2 dráma nemzetközi diadalútja

ë Kossuth-díj (1973)

ë Utolsó éveiben drámákat ír: Vérrokonok, Kulcskeresők, Forgatókönyv.

ë Utolsó kisregénye: Rózsakiállítás, mely a haláltudatról szól, hiába igyekszünk kizárni mindennapjainkból, mégis utolér bennünket.

ë 1979-ben halt meg.

Groteszk:

© Ez a műfaj kibillent minket a megszokott szemléletünkből, s ezzel olyan többlettudást ad, melynek birtokában már nem tekintjük egysíkúnak a világot.

© A művészetek kezdetétől jelen volt, de csak a romantikában vált középponti kategóriává: W. Blake, E.T.A. Hoffmann, V. Hugo, E.A. Poe

A groteszk tehát összetett fogalom: esztétikai minőség, mely világszemléletet fejez ki .

© Egyik értelmezése szerint: komikum egyik műfaja, szélsőségesen össze nem illő elemek társítása, nevetséges, borzongató hatás keltése érdekében. /tragikum + komikum/

© Másik értelmezés: groteszk a komikumból ered. Ám míg a komikumban a képzavar, hiba, ellentétes elemek kapcsolata tisztán feloldódik; a groteszkben a hiba középponti jellegű, feloldhatatlan marad, időtlenné emelkedik és kifejez egy világszemléletet.

A groteszk lényegi eszköze a szerkezet, a mű eleminek egymáshoz való viszonya. A groteszk mű világa zárt, benne minden lehetséges, reális és irreális való egymásba játszik át.

Komikum – tragikum, fenségesség - alantasság, naturalizmus – fantasztikum.

Rokona az abszurd. Örkény művei azonban inkább groteszkek: a világ tűrhetetlen ellentmondásait mondják ki, ezzel a remény elvét hirdetik. Ilyen a Tóték is.

Örkény túlélte a II. világháborút, a hadifogságot. A háborút tekintette sorsdöntő élményének, s ezt a legteljesebben a Tótékban tudta megragadni.

- Dráma- és színháztörténeti esemény

- Egyszerre példázatszerű és dokumentumjellegű előadásmód

- Összetett, ellentmondásos világ groteszk és abszurd megjelenítése

Tóték (dráma + kisregény):

Keletkezés:

- Témáját először filmforgatókönyvben dolgozta fel a szerző, amit a filmgyár ekkor elutasított.

- 1966. à Kortárs c. folyóiratban megjelent kisregény formájában.

- Drámaváltozat (1967. Thália színház) à Örkény elismert, sikeres íróvá válik.

-1969. àFábri Zoltán rendezésében: Isten hozta, őrnagy úr!

Téma:

T A háború kérdésköre párhuzamos szálakon bemutatva:

front || hátország -> egymást segítik, magyarázzák

Tóték viselkedése || Magyarország háborús helyzete -> kiszolgáltatottság, kivárás politikája (melyről kiderül, hogy nem elégséges a túléléshez)

T Balsors és a remény kérdésköre a magyarság helyzetét tekintve.

T Abszurd, groteszk, értelmetlen cselekvés megjelenése.

Cselekmény, szerkezet:

T Tóték békés életet élnek a hátországban, míg zajlik a második világháború, s fiuk a fronton harcol.

T Őrnagy: megérkezik, és felborítja a család addigi életét (hátország « front). A Tót család sorsában megfigyelhetők az alkalmazkodás fokozatai.

T Mint a Vadkacsában: idill, melyet egy idegen leplez le. Az őrnagy egy lelkileg beteg ember, Tót csendes, visszafogott, mégis köztiszteletben álló személyiség. Kettejük találkozása a hátországban, mégis a háborúnak köszönhetően sorsszerű és sejteti a bizarr végkifejletet.

T Tóték igyekeznek az őrnagy minden igényének eleget tenni a fiúk szolgálatban való könnyebb boldogulásának reményében. De minden erőfeszítés felesleges: Gyula már meghalt, de a család ezt az ügyefogyott postás miatt nem tudja meg.

T Párhuzamos szerkezet

T Lineáris cselekmény

T Eposzi jelzők (pl. édes, jó Lajosom)

T Tömör, lényegretörő

Jellemek:

Tót Lajos (hős) és családja:

¯ A mű egyik középponti karaktere.

¯ Kezdetben: Vasutasból tűzoltóparancsnok lett.

¯ Nagy tekintélye van a faluban. -> Ő is diktátor volt, hiszen nem dobozolt.

¯ Majd ki csattannak az egészségtől családjával együtt.

¯ Tökéletes szimbiózisban élnek, Tót a középpont, Ágika és Mária csak alkalmazkodnak.

¯ Az őrnagy megérkezése felforgatja az életüket, mindenképp ki akarják szolgálni, mert a fiuk jobb sorsa lebeg a szemük előtt.

¯ Tót Lajos megalázkodik (sisak, térd, szopogatás) teljesen lealacsonyodik, felbomlik a harmónia.

¯ Kis ember, aki kényszerű kompromisszumokat köt, de tehetetlen a sorsával szemben.

¯ hazai világháborús forma: kivárás

¯ szökik, mert ellenállásra képtelen

¯ Mindenét feladva KÉSŐN lázad, de kétségtelenül eljut a lázadás szintjére.

¯ Őrnagy visszatér: a háború, a rossz nem távozik önként körünkből, a kivárás politikája nem elég, erőszakkal szembe kell szállni

Az őrnagy (antihős):

· A háború áldozata.

· Nincs benne különösebb érdeklődés mások iránt.

· A hatalom megőrjíti, furcsa elméleteket gyárt (egész világ dobozoljon).

· Ahogy ő fokozatosan kivirul, a család sorvad. Elszívja az energiáikat.

· Ideálisan erős jellem, reálisan gyenge, megtört.

· Szánalmat ébreszt, de gyűlöletet is, nevetségessé lesz, de félelmetes is.

· Groteszk: háborút él meg a faluban (hasravetődés, kakukkos óra, árok, hang), megsértődés, önmagát helyes színben akarja feltűntetni, de a katonáival kegyetlenül bánik

· Kisregény mottója (filmben megszakítás (feliratos képek) à filozófiai kérdések, többlet jelentés):

„ Ha egy kígyó (ami ritkaság) fölfalja önmagát, marad-e utána egy kígyónyi űr? És olyan erőhatalom van-e, mely egy emberrel ember voltát megetethetné? Van? Nincs? Van? Fogas kérdés!” -> az őrnagy visszatérésénél láthatjuk hogy van.

· Gépiesség: gépezet egy eleme a háborúban az őrnagy, és így géppé teszi a családot is (éjszaka megállás nélküli dobozolás).

A falu népe:

o hihetetlen szereplők (fiktívvé teszi)

o Gizi Gézáné: filmben nincs

o Cipriani professzor à ideggyógyintézet (kisregény: alkalmazkodást hirdet, dráma: háború és a fasizmus aktív ellensége), primitív eszközökkel kimondja az igazságot: a háborúnak vége lesz, az őrnagyot pedig felkötik.

o Postás: kulcsszerepe van a hátországban és a fronton történtek összekapcsolásában, hatalmi helyzet (sorsokat irányít, groteszk) => BONYODALOM OKA

A jellemzés eszköze a deformáció: a valóság jelenségeitől fokozottabban eltérő alkotói eljárás, amely a legnagyobb teret engedi a groteszk elemeknek. Közben az olvasót kritikus távolságtartásra készteti az, hogy már a mű elején értesül a cselekmény felesleges voltáról (hisz Gyula már meghalt)

Életforma: dobozolás à teljesen felesleges, abszolút szükségtelen és nélkülözhető, mégis ráveszik erre az amúgy értelmes Tót családot. Háború?

Helyzetkomikumok sokasága (film: állandó járkálás, furcsa mozgások): postás manipulál à levelek, a lajt tulajdonosa ügyvéd

Nyelvi groteszk: választékos szöveg kevésbé választékos témáról

Jellemkomikumok: állandó félrehallások (hazugság elhitetése a másikkal)

Eszmei mondanivaló:

A cselekvés, a lázadás a túlélés fontos eleme. Mindig van remény.

A háború olyan jellemtorzító hatású, hogy hiába múlik el, a hatása örökre megmarad. Nyomot hagy az emberek lelkében. Később semmi nem lesz olyan, mint volt.

Film:

Önálló művészeti alkotásként kezelendő, hisz teljesen más eszközökkel dolgozik (vizualitás!). Két külön minőség!

Rendező: Fábri Zoltán

Narrátor: Darvas Iván

Szereplők:

- Őrnagy úr: Latinovits Zoltán

- Tót Lajos: Sinkovits Imre

- Mariska: Fónay Márta

- Ágika: Venczel Vera

Cím: Isten hozta, őrnagyúr! – (irónia)

Alcím: Huszadik századi mese

Erősödő vizuális hatások:

- dobozlabirintus (egyre nagyobb tornyokban állnak, felgyorsítottan mutatják a tevékenységet)

- képi eszközök à eltűnés (őrnagy), felgyorsítás (Ágika, Mariska), kép beszűkítése (szavak, gondolatok az arcon)

- motívummá váló tárgyak: az őrnagy láttatásakor mindig látszik margóvágó

- befolyásol a kész képekkel

- Gyula emlékeinek megjelenítése

Audiovizualitás:

- tűzoltózene

Eltérések három fajtája:

- Átveszi az elemeket, de némiképp változtat: pl. a regényben, drámában a Plébános mondja, hogy ki kell tartani, a filmben Mariska

- Kihagyás: Cipriani értelmiségi tanácsai kimaradnak a filmből

- Toldás:

o dobozok folyóba hajigálása,

o dobozolás értelmét a filmben diktátorként az egész falunak elprédikálja

o árokásás: a filmben ténylegesen megássák az árkot!

A groteszk elemek hangsúlyozottabban, élesebben jelennek meg a filmben, hiszen ott kész képeket kapunk, kevéssé támaszkodhatunk a képzeletünkre.