A nyelvtörténet forrásai, kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek

Nyelvemlékeknek nevezzük a nyelv régebbi állapotát tükröző és későbbi korokig fennmaradt írásbeli megnyilvánulásait.

A nyelv formáit, változásait, jelentésváltozatokat, szövegformák fejlődését valamint a szókincs változásait követhetjük nyomon.

Magyar nyelvemlékek:

SZÓRVÁNYEMLÉKEK:

Idegen szövegbe ágyazott magyar nyelvi elemek, általában tulajdonnevek.

• Bíborban született Konstantin (bizánci császár 951-951.): A birodalom kormányzásáról (görög nyelvű, közel 50 magyar vonatkozás, pl.: Etelköz, Álmos, Maros, stb.)
• 1055. Tihanyi apátság alapítólevele (egy mondattöredék is fennmaradt ebben): „feheruuaru rea meneh hodu utu rea” = Fehérvárra menő hadi útra.
• Anonymus: Gesta Hungarorum (nemesek és királyok származásáról szól)

GLOSSZÁK:

Nem szerves része a szövegnek, hanem a szöveg megértését segítő lapszéli vagy sorok közé írt jegyzet. A latin szöveg olvasóját segítette az egyes szavak, szókapcsolatok megértésében.

• pl. 15. sz. Sermones Domiciales glosszái (latin prédikációs gyűjtemény)
• Marosvásárhelyi és Szalkai glosszák

SZÓJEGYZÉKEK:

A fogalomkörök szerint csoportosított ómagyar kori szójegyzékeket szótárak helyett használták.

• Schlägli és Besztercei szójegyzékek

SZÖVEGEMLÉKEK:

Olyan nyelvemlékek, melyek összefüggő, magyarul írt szövegek.(Lehet kézírásos vagy nyomtatott, egyházi vagy világi témájú.)

• Halotti beszéd és könyörgés (Pray-kódexben, Pray György találta,12. században keletkezett temetési beszéd) Ez az összes finnugor nyelv első szövegemléke!
• Ómagyar Mária-siralom: 1300 körül keletkezett, a Leuveni-kódexben maradt fenn.
• Königsbergi töredék és szalagjai: A feltehetően nagy terjedelmű művet felszabdalták,mint a középkorban oly gyakran és egy latin kódex előlapjaként, gerincének megerősítéseként használták fel. Így hiányosan, töredékesen maradt csak fenn.

KÓDEXEK:

Nagy terjedelmű, kézzel írott alkotások, a célból születtek, hogy az egyház hivatalos nyelvét, a latint kevésbé értőknek anyanyelvükön szóljanak az imádságok, legendák, bibliai részletek stb.

• Huszita Biblia: világi papok által fordított első magyar Biblia-fordítás
  3 kódexben maradt fenn: Apor (zsoltárok), Bécsi (Ószövetség egyes részei), Müncheni (evangéliumok)
• Festetics-kódex
• Margit legenda (domonkos apáca, másolta)

KORAI NYOMTATVÁNYOK:

• Sylevester János Újtestamentuma (1541)
• Károli Gáspár szent Biblia (1590, Vizsoly)

VILÁGI EMLÉKEK:

• Szabács viadala (Mátyás egyik dicsőséges haditettét meséli.) históriás ének
• Soproni virágének magyar nyelvű szerelmi líra első emléke. 2 sor.