12. TÉTEL

Mikszáth Kálmán

(1847-1910)

Jókai Mór vagy Mikszáth Kálmán prózája

Látásmódok

Romantikától a realizmus felé

A magyar realizmus már az 1840-es években napvilágot látott, Eötvös Józsefnek köszönhetően, azonban folytatás nélkül maradt. A közfigyelem Jókai Mór felé fordult, aki a 19. század legolvasottabb írójaként a romantika felé vette az irányt. Végül Mikszáth Kálmán volt az, akinek műveiben kiteljesedhetett a realista ábrázolásmód.

JÓKAI MIKSZÁTH

| rengeteg leíró rész, részletes ábrázolásmód { a leíró részeket állítja a cselekmény szolgálatába

| jó « rossz drasztikus elválasztása { az ember sokrétű, nem csupán jó vagy rossz

| több szálon futó cselekmény { egy szálon futó cselekmény

| történelmi- (korhű) és irányregények { szabad függő beszéd

X anekdoták (rövid, csattanós, humoros történet), lírai kitérések, előzményekre való utalgatás

Jókai központi figurái nemesek, arisztokraták, akik képesek megváltoztatni a világot à fennköltebb stílus. Ezzel szemben Mikszáthnál a parasztábrázolás a jelentősebb à népies stílus.

Mikszáth inkább átmenetet képez a romantika és a realizmus közt, de közelebb áll az utóbbihoz.

Élete:

© 1847. Felvidéken (Szklabonyán) született

© Iskoláit a Felvidéken végzi. Pesten jogot tanul. Balassagyarmaton ismeri meg a megyei életet, és itt veszi feleségül főnökének a lányát Mauks Ilonát titokban.

© Pestre költöznek, újságírással foglalkozik, de keresetéből nem tudja eltartani családját. Írásaira ekkor még senki sem figyel fel.

© 1874-ben jelent meg első kötete: Elbeszélések címen

© 1880 decemberében Pestre költözött. 1881-től negyedszázadig a Pesti Hírlap munkatársa.

© 1881-82-ben megjelent két sorsfordító novelláskötete: a Tót atyafiak és A jó palócok (4 + 15 novella).

© Népszerű íróvá válik, karrierje magasan ível felfelé.

© A Kisfaludy Társaság tagja lesz, országgyűlési képviselőnek választják, majd a Tudományos Akadémia soraiba is beválasztják.

© 1910-ben negyven éves jubileumát ünnepelték, országos ünnepségek keretében. Két hét múlva azonban meghalt.

Foglalkoztatja a dzsentrik témája, két típusa:

- úri Don Quijote: dzsentri, aki nem tudja vagy nem akarja érzékelni az idő múlását, képtelen alkalmazkodni a polgári életformához (Pongrácz István)

- úri svihák: élősködő, csaló, erkölcsileg lezüllött (Behenczy bárók)

További művei:

1894: Beszterce ostroma

1895: Szent Péter esernyője

1897: Gavallérok

1900: Különös házasság

1908: Noszty fiú esete Tóth Marival

1910: A fekete város

Novellái:

Novella: Az epika műnemébe tartozó műfaj. Kis terjedelmű, egy szálon futó cselekmény, kevés szereplő jellemzi.

Novellásköteteiben saját hangjára talál:

§ E/3

§ Mindentudó elbeszélő, nagy mesemondó

§ Általában nem részletes, nincsenek belső monológok

§ Romantikus fordulatok: jellemváltozás, túlzások stb. néhol megjelennek

§ falusi idill mögött gyakran balladai homály, háttérben rejlő tragédia, babona

§ Természettel való együttélést - > természeti igazságszolgáltatás

Főhősei:

· Idealizált alakokként jelenít meg egyszerű falusiakat

· Társdalom perifériájára szorult különcöket mutat be

· Szlovák magyar kapcsolat

· A novellák összefüggnek a szereplők ismeretsége révén is

TÓT ATYAFIAK:

Négy hosszabb novellát tartalmaz. Világtól elzárt magányos embereket láttat, távol a civilizációtól, akik jóval inkább a természettel és az állataikkal állnak kapcsolatban, mint az emberi társadalommal.

Az a fekete folt:

o Brezinai bacsáról szóló novella, romantikus színezetű, ellentétekre épülő kompozíció, inkább mesés, balladás.

o A meseszerű kezdést (harmónia, csodás tulipánokkal körülvett akol) tragikus vég követi (akol elpusztítása).

o Olej személye: hallgatag, szófukar, erkölcsös, szigorú. Három ura van: az Isten, a Taláry herceg és a szolgabíró. Tisztességes, de érzéketlen, nem mutat érzelmeket lánya felé sem, akit felesége halála után egyedül nevel.

o A 16 éves Anika meghódítására kísérletet tesz a herceg.

„A leány nem áll az uradalom szolgálatában – a leánnyal csak én rendelkezhetem.” – utasítja el Olej Tamás.

o Lelki gyötlrelem:

A herceg felajánlja neki az egész brezinai aklot, cserébe a lányért. Elgondolkozik az ajánlaton, amiért benne önvád, s lelki gyötrelem bontakozik ki.

o Erkölcsi botlása: „Minek mondá el - hogy meg is szöktetetheti a lányt - cselekedett volna a nélkül.” Álmatlan éjszakát, szenvedést okoz neki, nem menekül attól a gondolattól, hogy kincsért, gazdagságért majdnem eladta a gyermekét.

o Végül a herceg tényleg megszökteti Anikát, de otthagyja Olejnek az ajándéklevelet az akolról, Olej legnagyobb kincséről.

o Olej mégis felgyújtja, megszabadul tőle -> helyén csak fekete folt marad.

o A tragédiája abban nyilvánul, meg hogy nem tud becstelenségben élni, így morális kettőssége okozza vesztét. Ez tulajdonképpen erkölcsi magaslatban a kéjsóvár herceg fölé emeli.

A JÓ PALÓCOK:

15 rövidebb novella. Hősei jóval közlékenyebbek, közösségben élnek, szomszédos falvakban laknak. Szívéhez közelebb állnak ezek az emberek (szülőföldje). Néhol megfigyelhető a XX. századi szabad függő beszéd alkalmazása: szereplők gondolatainak kifejezése, mikor nem eldönthető, hogy a szereplő vagy a narrátor beszél.

Bede Anna tartozása:

§ Bájos, naiv vallásos hitre épülő novella.

§ Benne Bede Annát orgazdasággal vádolják, de közben meghal.

§ Az idézésre húga, Erzsi megy el a bírákhoz, szeretné letölteni helyette a büntetést. Ez persze indokolatlan, törvény szerint sem elfogadható cselekedet lenne.

§ In medias res kezdés, benyomásokkal indít: nyomasztó köd stb.

§ A bírák először Annának hiszik Erzsit -> titok kiderülése -> további hangulatváltozások.

§ „A törvény törvény.” háromszor hangzik el:

- megkérdőjelezhetetlen (anya mondja, aki elküldte Erzsit a bírákhoz, valakinek bűnhődni kell)

- enyhül, mikor a bíró mondja

- misztikát sugall -> előreutalások a műben: fekete kendő, hazajáró lélek -> tudjuk, Anna halott

§ Szoknyája suhogásával, mozdulatainak kecsességével elbűvöli a bírákat, akik látva az ártatlan és naiv lány hozzáállását megszánják, és azt hazudják neki, hogy nem volt bűnös testvére és rossz levelet küldtek, így nem kell kitöltenie a börtönbüntetést…