5. TÉTEL

Kosztolányi Dezső

(1885-1936)

Kosztolányi Dezső: Édes Anna

Életművek

Erkölcse a szépség volt. Az alkotás függetlenségét hirdette, szerinte a költő nem tehet semmit a társadalomért. A művészettel a saját életének értelmét keresi. Homo aestheticus költő: el nem kötelezett, a tiszta szemlélődés embere. L’art pour l’art költő: egyáltalán nem vesz fel váteszi szerepet, ő egyszerűen csak a művészetért ír.

Élete:

1885-ben született Szabadkán.

Édesanyja Brenner Eulália (révén megismeri Brenner Józsefet = Csáth Gézát).

Már a gimnáziumban megmutatkozik tehetsége: irodalmi önképzőkör elnöke lesz. Tanári pályára készül:

1903. BTK magyar-német -> Négyesy-féle stílusgyakorlat: Juhász + Babits.

1904. Bécsi egyetem

1906. Budapesti Napló (Ady helyét vesz át a versrovat szerkesztőjeként.) -> biztos kereset

1907. Négy fal között —> hangkeresés, Ady kritikája

1908. Boszorkányos esték (elbeszélés kötet) —> freudi hatás: pszichológiai határhelyzetek ábrázolása.

Nyugat első nemzedékének tagja, rendszeres munkatárs

1910. A szegény kisgyermek panaszai

• elismerést, hírnevet hoz számára
• gyermekkor misztikuma, csodái jelennek meg
• nézőpontkeverés: a felnőtt nézi benne gyermek-önmagát, a gyermek pedig ámulva és borzongva fedezi fel a világot még előítéletek nélkül, s a létezés számára meglepetések sorozata (szereplíra)

Számos művet fordít: A fordítás mennyire igazi művészet? (elmélkedések)

’ ABC a fordításról és ferdítésről (esszé)

Megrendíti a világháború, ellenezte azt.

1915-1918 Öcsém

elbeszélés kötetek

Bűbájosok

Tinta

Káin

Mák (verskötet)

Háború után mégis politizál (Új Nemzedék – Pardon rovat), ezzel ellenszenvet vált ki társaiból.

1920-as évek (verses kötetek, regények)

Kenyér és bor (összegyűjtött versek)—> Boldog, szomorú dal

1924. A bús férfi panaszai

1922. Nero, a véres költő (a személyiség torzulása)

1924. Pacsirta (családi viszonyok torzulása)

1925. Aranysárkány (iskolai közösség torzulása)

1926. Édes Anna (társadalom torzulása)

1929. Az írástudatlanok árulása c. esszé (Ady halálának évfordulója)—> elfordulnak tőle

Marcus Aurelius c. vers: felszólal a vátesz-szerep ellen

1933. Esti Kornél novellák :novellafüzért alkotnak a novellák, saját alteregójának történetei

1935. Számadás : ciklus, élet nagy kérdései, létértelem (halál)

Különböző műfajokban és stílusban alkot: kiváló író és költő

Regényeiben a lélek homályos mélységeit, cselekvések rejtve maradt indítékait kutatja, a freudi pszichoanalízis módszerével.

Az Édes Anna

Témája kettősgyilkosság, melyet egy cseléd követ el gazdái ellen. Az író mégsem ezt a megdöbbentő emberölést állítja a középpontba, hanem a rejtve maradt belső kényszert, amely miatt Annának „föltétlenül, szükségszerűen meg kellett tennie”, amit tett.

Szerkezet:

Egyenletes vonalú időkezelés

Első és utolsó fejezet: cselekmény szempontjából nincs jelentősége

az elbeszélő távol áll minden politikai irányzattól

Kun Béla elrepül: legenda szövése a proletárdiktatúra vezéréről —>történetmondói gúnnyal

Párbeszéd egy zöldkerítéses ház előtt: Feltűnik maga Kosztolányi —>mindennapivá, általánossá, igazivá teszi a történetet

Késleltetés: Anna csak a 6. fejezetben jelenik meg

Társadalomkritika:

szolgalelkűség (úr-szolga viszony)

passzivitás (elnyomás tűrése)

„kasztokba” sorolás

20. század zavara: elidegenedés, kiszolgáltatottság, egymás iránti közömbösség, emberi részvét és szánalom hiánya

Lélektani regény: - olyan központi témát vet fel, amire a szokottnál másképpen reagálnak, és nem tudni miért.

- lélektani változás: felnőtté válás (?), nincs igazi minta előtte, saját kezébe veszi sorsa irányítását

Édes Anna

finom, érzékeny, minden durvaságtól visszariadó lélek (egy csirkét sem tud megölni).

alig szólal meg: belső érzéseit nem tudja szavakba önteni

érzékenységének reakciói ösztöni szinten játszódnak le: szaglás

amikor belépett Vizyék lakásába:

„gyomra egyszerre fölémelyedett, olyan rosszullét fogta el, hogy azt hitte azonnal összerogy. Valami kimondhatatlan büdösséget érzett, mint a patikában, éles, hideg szagot, mely egyre jobban facsarta az orrát, kavarta belét.” (Vizyné kámfort tartott a zongorában a molyok ellen)

„Már az első pillanatban ki akart szaladni, és ha egészséges ösztönére hallgat, akkor köszönés és istenhozzád nélkül elrohan, menekül, le a lépcsőkön, az utcákon, s fut, meg sem áll hazáig, a kajári tarlóföldekig.”

Maga sem tudta miért, de minden nap jobban és jobban irtózott valamitől.

Anna végig megmarad a maga rejtelmes zártságában: az adott pillanatban még jelentéktelennek tűnő sérelmek hatására eljut a tudattalan lelki robbanásig (folyamatos jellemtöréseket szenved).

Annát gépként kezelik, nem embernek. Mutogatják, kihasználják —> a mintacseléd-szerep elnyelte benne az embert. Vizyéknél még akkor is falat lát, ha kinéz az ablakon: egyedül marad, minden emberi kapcsolata elsorvad.

Legenda születik körülötte: jól dolgozik, nem lop, nincs magánélete, olyan, mint egy gép

Csak sérült emberek veszik körül:

- Vizy már nem szereti feleségét, csak szenved vele, udvariasan, finoman, de folytonosan csalja.

- Vizyné: ideggyenge a kislánya halála miatt.

Vizyné boldogtalan életének egyetlen, nagy, soha nem szűnő gondja a cselédkérdés volt. Beszűkült és boldogtalan életében a cseléd lett egyetlen partnere, minden tevékenységének és gondolatának legfőbb oka és célja. Anna nem volt más számára, csak „beszerzett portéka”.

Anna kitörési lehetőségei:

fel akart mondani, miután összetörte a tükröt

Patikárius Jancsi: elcsábítja Annát, csak élvezeti cikket látott benne (terhesség, szándékos vetélés)—> Anna fizikailag és lelkileg is beleroppan

Báthory úr : Vizyné lelki terrorja —>nem hagyja férjhez menni, inkább megtartja

Egyikkel sem él, mert tehetetlen, nincsenek önálló döntései.

- Az elfojtások irracionális cselekedetként törnek fel belőle: megöli munkáltatóit.

„Csak Anna arcán nem volt rémület. Ő sem értette, hogy miért tette, de ő elkövette, amit tett…”

- A tárgyaláson mindenki Anna ellen vallott, mert mindenkinek fontosabb volt a saját érdeke, mit Anna élete: pl. Druma Szilárd (házbeli ügyvéd) szerint politikai bűnügy („a bolsevizmus utolsó kilengése”)

- Csak Moviszter mondta ki az igazságot (szócső, az író véleménye, állásfoglalása)

„Nem úgy bántak vele, mint egy emberrel, hanem mint egy géppel. Gépet csináltak belőle. Embertelenül bántak vele. Cudarul bántak vele.”

Anna 15 év fegyházat kap

A gyilkosság után semmivé foszlik a legenda: Annát lassan mindenki elfelejti…

Moviszter:

• Reálisan látja a helyzetet, a bíróságon is ő áll ki Anna mellett.
• Végstádiumú cukorbetegsége szimbólum is lehet: a jó dolgok mindig halálra vannak ítélve.
• Passzivitás: cselekedhetne Anna érdekében, de csak őszinte véleményt nyilvánít (öreg és beteg)

Piskóta-elmélet: „A cselédek, kérem, nem is merik szeretni azt, amit szeretnek. Hát elhitetik magukkal, hogy nem jó az, ami jó. Így védekeznek. Talán az ellen, hogy túlontúl sokat szenvedjenek. Mit megkívánni olyat, ami úgysem lehet az övék? Igazuk is van. Különben nem tudnának élni…- Tessék egyszer megpróbálni. Adjon neki mindennap piskótát.”

(Jancsi)

Anna csak szeretetre vágyik, és hagyja, hogy kihasználják.

Az áldozat is lehet bűnös (Anna), a bűnös is lehet áldozat (Vizyék).

Egyszerű nyelvezete van, a szereplők mindig rangjuknak megfelelően szólalnak meg.

Nincs jellemfejlődés (statikus jellemek)

Kosztolányi nem társadalmi regényt ír, nincs intézményes megoldás a gondokra: a végső tanulság, hogy az emberi bajokra nincs más megoldás, csak az irgalom.

„…nincsen szociális következtetés csak emberség van, csak jóság van, csak egyéni szeretet van, és a gyilkosságnál is nagyobb bűn, ha valaki embertelen, ha valaki durva, amiért egy kés se elég megtorlás…”

Kosztolányi Dezső