18. TÉTEL
Madách Imre
(1823-1864)
Madách Imre: Az ember tragédiája
Színház- és drámatörténet
Élete
© 1823. Alsósztregován született.
© Később Pestre kerül, ahol kihasználja a pezsgő irodalmi élet adta lehetőségeket. Előfizet az Athéneumra (Bajza, Vörösmarty, Toldi), a Pesti Színház előadásira járt, több nyelven olvas, megismerkedik a korabeli költők műveivel, Shakespeare-rel, Victor Hugo-val.
© 1840.Lant-viágok című verseskötete, melyet a Lónyai Etelka iránti szerelem ihlet.
© A Pesti Hírlapba tudósít a vármegyei életről.
Költői válságkorszaka:
s Reformkor eszméje, értékrendje viszonylagosság válik
s Nincs közélet
s Tragédiák felerősödnek benne
s Anyagi + családi problémák
© 1859.A civilizátor (1 felvonásos színjátéka, a Bach-rendszer politikáját gúnyolja ki, s felveti a nemzetiségi kérdést)
Egyművű írónak tartjuk. Minden műve az ember tragédiája felé mutat.
© 1859-ben kezdi el írni Az ember tragédiáját, ’60-ban fejezi be. Személyes élményeit használja fel, társasági vitákat indít. Nincs benne semmi magyar utalás (ill. egy, Hunyadi utalás).
© Igyekezett népszerűsíteni a könyvet. Aranyhoz eljuttatja 1861-ben, aki Goethe Faustját látja benne, s félreteszi. Végül mégis elolvassa, ekkor veszi észre tehetségét.
© Arany elintézi, hogy a K.T. kiadja a művet, ami 1862-ben jelenik meg.
© Madách a kiadás díját a K. T-nak és a MTA-nak ajánlja fel.
© A híres gondolatok a műben nagyrészt Aranytól származnak.
© Ezután írja még a Mózes és a Csák végnapjai című drámáját.
© A K.T. majd az MTA tagja lesz.
XIX. század: realizmus Európában
A romantikával párhuzamosan fut, de erősen ellentétben áll vele. Tudatosan törekszik a valósághű megjelenítésre, aprólékos ábrázolása a valóságnak.
túllépnek a romantikán |
Első realista regény: Flaubert – Bováryné
Megindul a tudomány fejlődése:
- Anatómia felismerése.
- Darwin felfedezései.
· Nietzsche: egzisztenciál filozófia (megkérdőjelezi Isten létezését)
- Társadalmi változások.
18. századtól megfigyelhető irány, kérdései:
· Van-e fejlődés és haladás?
· Ha van, akkor mi az egyes ember szerepe a világban? Vagy csak sodródunk?
· Vannak-e örökérvényű eszmék?
· Mik az eszmék megvalósulásának feltételei?
Irodalomban:
Újfajta kifejezésmódok születtek, kevert műfajok.
Új műfaj:
© Drámai költemény (emberiség költemény, könyvdráma)
Lírai kifejezőeszközök, dráma feszültség, forma. (Az ember tragédiája)
Hőse maga az emberiség, melyet egy konkrétan jellemzett ember vagy mitikus alak jelképez.
Az ember tragédiája sokak szerint lírai műfaj, mások szerint drámai mű.
Emberiség költemény: à sokan Goethe Faustjához, Dante Isteni színjátékához,
Milton: Elveszett Paradicsomához kapcsolják.
§ A mű főhőse az emberiség.
- Filozófiai alaphang erős.
- Romantikus műfaj (belefér Madách korába)
Kétszintes dráma: Konfliktus elvont, inkább eszmék konfliktusa jelenik meg.
Az ember tragédiája
Madách egyetlen remekműve, amelyre szinte egész életében készült. Halhatatlanságának titka nyitottságában rejlik, abban, hogy minden kor számára van érvényes mondanivalója, s kérdései ma sem idejétmúltak. A tragédia ugyanis nem kijelent, tanít, hanem sokkal inkább kérdez.
Mintául szolgált: (Isten és ember viszonya)
J Goethe – Faust
J Dante – Isteni színjáték
J Milton – Elveszett paradicsom
J Byron – Manfréd / Káin
J Shelley – A megszabadított Prométeusz
Reformkorban számos mű az emberi léttel, fejlődéssel foglalkozott:
{ Vörösmarty: Csongor és Tünde, Gondolatok a könyvtárban
{ Kölcsey: Vanitatum Vanitas
{ Petőfi: Az apostol, Felhők ciklus
DE! Ez az egyetlen, melyben a nemzeti kérdés központi elemeként nem a magyar problémák jelennek meg. A Tragédia az egész emberiség nevében szólal meg.
A mű központi filozófiája: Hegel filozófia (triáda)- egy-egy vezéreszme határozza meg egy-egy történelmi korszak lényegét.
1. tézis (ténymegállapítás) (Ádámban megfogalmazódik egy eszme, melytől később csalódottan elfordul)
- antitézis (Lucifer, Éva folyton változó személyisége)
- szintézis àhiányzik (következmény: folyton elbukik az eszme)
Az „uralkodó eszméknek” a sorsát és szerepét mutatja be. Az egyes eszmék bemutatására a történelemből olyan korokat választott ki, melyben a kortudat a leginkább érvényesült. A hanyatló korszakot jeleníti meg mindig, Ádám mindegyikből csalódottan megy tovább. Ezeket kronológiai rendbe helyezte, így az egész történelmi fejlődést érzékeltetik.
Szerkezet:
Keret színek: mitológiai, biblikus színek (A mennyekben, A Paradicsomban, Pálmafás vidék – keretet ad)
A világ keletkezését, az ember megjelenését a Földön Madách a Biblia, a keresztény vallás alapján képzeli el.
I szín:
v A főangyalok: Gábor (eszme dicsérete), Rafael (jóság dicsérete), és Mihály (erő dicsérete) dicsőíti Isten alkotását. „ Be van fejezve a nagy mű, igen. / A gép forog, az alkotó pihen.”
v Úr és Lucifer között konfliktus támad. Lucifer fellázad az Úr ellen, tagadja a teremtett világ tökéletességét, s legfőbb művében, az emberben akarja az Urat vereséggel sújtani. Az Úr elűzi őt, de nekiadja a tudás és a halhatatlanság fáját.
II. szín:
· A két fától való eltiltás: megérzik a korlátoltságot (Ádám és Éva)
· Lucifer felébreszti bennük az istenné válás lehetőségét, vágyát. Ádám és Éva esznek a tudás fájáról
· Megkapják a tudást, de elvesztették a halhatatlanságot
· Az Úr elüldözi őket a Paradicsomból.
III. szín:
§ A Paradicsomon kívül. Lucifer álmot bocsát az emberre. Sohasem viszi el őket egy eszme kiteljesedéséhez, mindig az eszme bukásához viszi. Tudás boldoggá teheti-e az embert? Van-e értelme a fejlődésnek?
Történeti színek: Madách saját korának uralkodó eszméit kívánta megvizsgálni a történelemben. Az eszmék alakulása, változása jelenik meg a történeti színekben.
- Alapkonfliktus: az Ádám képviselte nagy, szent eszmék és az eszméket megtagadó, illetve eltorzító gyakorlat közötti összeütközés.
- Az egyes színem nemcsak eszméket, hanem általános emberi törekvéseket (hedonizmus, dicsőségvágy, elvágyódás, közélettől való elfordulás) is illusztrálnak.
IV. szín: Egyiptom (Ádám fáraó, a dicsőségre szomjazik, ezért építtet gúlát, halhatatlanságáért)
o vezéreszme : uralkodók távolsága a rabszolgáktól
o szabadság-rabszolgaság (Éva hívja fel erre a figyelmét)
o Ádám demokráciára vágyik
V. szín: ATHÉN
{ Demokrácia -> egyenlőség
{ szabadság eszme torz megvalósulása (mindenki szabad, de lelkileg ki van szolgáltatva a demagógoknak)
{ a nép féltékeny, s ezért halálra ítéli Miltiádészt (az eszme képviselőjét)
VI. szín: RÓMA
X átmeneti szín, nincs eszme, egy életforma csődjét ábrázolja
X hedonizmus: csak az egyén élvezetei fontosak
X Péter apostol szavaiban új eszme tűnik fel: szeretet és testvériség: „ Legyen hát célod… szeretet”.
VII. szín: KONSTANTINÁPOLY
| Középkori szín
| Eltorzult a testvériség eszme. Egymást gyalázzák az emberek, egyetlen „i” miatt
| eretnekek ezreit küldik halálba. Vérengzés van.
| Homousion: Krisztus egylényegű Istennel.
| Homoiusion: Krisztus csak hasonló Istennel
VIII. szín: PRÁGA
Ø eszme nélküli kor
Ø élet és tudomány problematikája: Megismerhető-e a világ?
Viszi-e a tudomány előre az emberiséget?
Ø a közöny az emberek fő mozgatója
Ø csak az egyéni érdekek által mozgatott kapcsolatok léteznek
Ø Ádám itt Kepler, a nagy tudós, kinek el kell titkolnia tudományát
Ø pénz, önzés, erkölcstelenség
Ø (elalszik, álom az álomban)
IX. szín: PÁRIZS
û Ádám Dantonként jelenik meg
û Francia forradalom: szabadság egyenlőség testvériség összefoglalása (ezek az eszmék korábban már külön-külön megszülettek, de itt elsőnek együtt)
A szín, ahonnan lelkesen lép ki Ádám, az Párizs (álom az álomban). Prága második színéig a mű felfelé ível, majd Londontól eltűnnek az eszmék, pesszimizmus hatja át a cselekményt.
X. szín: PRÁGA
ë Ádám visszatér
ë Eszme nélküli, elanyagiasodott világ
ë ráébred: a mindentudás nem elérhető, a fejlődés világába vágyik
XI. szín: LONDON (egymással nem összefüggő epizódok füzére)
L Kapitalizmus, szabad verseny, anyagiasság,
L Zárókép: dance macabre/haláltánc motívum, Dantétól ismerjük, Arany is alkalmazza (Híd-avatás)
L A társadalom (emberiség) halálra van ítélve
Londontól a jövő látható, hisz London Madách jelene.
XII. szín: FALANSZTER
¯ Legutópisztikusabb jelenet, innentől már nincs eszme.
¯ Hiányolja a haza fogalmát (az embernek nincs identitása, ha nincs hazája)
¯ globalizáció problémája (meg kell őrizni a kultúrát!)
¯ Tudomány minden fölé van rendelve, érzelemmentesség, embertelen világ ez.
¯ Itt csalódik leginkább Ádám
XIII. szín: ŰR
s Nem szerepel Éva, a Föld szelleme helyettesíti.
s A természeti végzet elől a térbe menekül. Lucifer eltaszítja Ádámot, ám a Föld szellemének szavára újraéled, s visszavágyik a Földre. A küzdelmet választja a kiábrándultság ellenére is.
s Ádám felismerése: ami megszületik, az elpusztul, de amíg él, addig betölti életének hivatását.
„ A cél a halál, az élet küzdelem, / S az ember célja e küzdés maga.”
Még ha el is buknak az eszmék, lehet belőle tanulni, és előrébb viszi az emberiséget.
XIV. szín: ESZKIMÓ – JELENET
T Emberigés teljes hanyatlása, elállatiasodása.
XV. szín: PARADICSOMON KÍVÜL
S Ádám felébred
S Jövő: kiábrándult emberi világ („Könyörgök, hogy kevesebb ember legyen / S több fóka.” - eszkimó).
S Ádám végső kétségbeeséséhez vezet.
S Utolsó színben az öngyilkosság mellett dönt, fordulat: Éva gyereket vár.
Belátja, hogy a riasztó kétségek ellenére is vállalnia kell a küzdelmet: az élet folytatása számára paranccsá vált. Most abban kezd reménykedni, hogy megélt álmai hazugok, nem igazak, csak Lucifer torzította el szándékosan a jövőt.
A mű végén nincs konkrét válasz az életre, de ha van hit, remény, szeretet, van értelme az életnek.
Az ember célja a küzdés.
vég: eszkimó-jelenet |
„Csak az a vég! – Csak azt tudnám feledni! –
Mondottam ember: küzdj és bízva bízzál!”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése