2012. március 29., csütörtök

11. TÉTEL

Zrínyi Miklós

(1620-1664)

Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem

Látásmódok

Barokk

A barokk az európai művelődés történetében a reneszánszt követő nagy korszak egész kultúrájának, művészetének és irodalmának legfőbb stílusirányzata.

A 16. századi Spanyolországból, Portugáliából kiinduló irányzat virágkora főleg a 17. századra tehető, de Kelet-Európában még a 18. században is jelen volt.

Az olasz barocco szóból ered = nyakatekert okoskodás

Reneszánszból megmarad a perspektivikus ábrázolás (térbeli). A barokk főbb témája a Biblia, ellentétben a reneszánsszal (szentek megjelenítése), de gyakran megjelennek a világi témák is.

A barokk hatás az irodalomban mindenekelőtt a művek stílusában és szerkezetén figyelhetők meg.

X meghökkentés

X gyönyörködtetés

X lenyűgöző hatás

X virtuóz rímtechnika

X körmondatok (rokon értelmű mondatok, szavak halmozása)

* Az eposz az egyik vezető műfaj.

* A szerző már nem burkolózik a névtelenség homályába.

* Tasso: Megszabadított Jeruzsálem => lesz az egyik nagy minta.

* Lope de Vega, Calderon => vallásosság, emelkedett hangnem

* Regény is jelen van. Lovagregények korszaka

Cervantes: Don Quijote pikareszk regény: a hős nem tanul az adott eseményekből (tragikus hős), a szituációk ismétlődnek

* Hitvitázó irodalom: vitairatok, röpiratok, anyanyelvi imák, levelek (a meggyőzést szolgálják)

* Pázmány Péter: - A magyar prózastílus történetében jelentős szerepet töltött be. Nála jelenik meg először a magyar prózai nyelv.

- Stílusára jellemző az érzékletes, realisztikus képek, barokkos körmondatok, közmondásszerű megállapítások, és a misztikus tartalmak összekapcsolása.

* Eposz:

- Hőskölteméy: Az egész törzsre, népre, népcsoportra az újkorban nemzetre, vagy az egész emberiségre kiható eseménysort mesél el, nagy terjedelmű, mesés, legendás formában, csodás elemekkel átszőve.

Hőse rendkívüli ember, vagy isteni származék, kinek sorsát Istenek vigyázzák, segítik, de akadályozhatják is törekvéseiben, sorsában.

Nemcsak a közösség történetét meséli el, hanem a közösség eredetét, vallását is.

- Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című műve műeposz, hiszen konkrét szerzővel rendelkező történet.

Zrínyi Miklós

* A magyar barokk egyik legkiemelkedőbb alakja, a magyar irodalomban addig ismeretlen műfajt honosít meg, az eposzt.

* Nevelője, gyámja Pázmány Péter.

* Felesége Draskovich Mária Eusébia lesz felesége => verseiben Viola.

* Életét a katonai élet határozza meg. Török ellenes harcokban vett részt, és hadtudományi tanulmányokat is folytatott. Először tábornoki, majd horvát báni kinevezést kap.

Tábori kis tracta => a hadsereg szolgálati szabályzata

Vitéz hadnagy => ideális hadvezér személyéről, illetve a hadvezetés különböző kérdéseiről töpreng.

Mátyás király életéről való elmélkedések (tanulmány) => Mátyás alakján keresztül mutatja be a nemzeti uralkodó példaképét, aki példát mutatott egy erős, független állam kiépítésére.

Az török áfium ellen való orvosság (antidotum) => röpirat, állandó nemzeti hadsereg megteremtésének szükségessége.

* Jelentős hitvesi lírája is, (feleségéhez írja) mely majd Petőfinél jelenik meg újra a magyar irodalomban

* Az Adriai tengernek syrénája => verses műveinek gyűjteménye.

Violához írt versek

Szigeti veszedelem

Szigeti veszedelem

* 1645-46 telén / 1647-48 telén íródik (nem letisztázott)

* Megtörtént eseményen alapul: 1566-ban a (dédapja) várvédő Zrínyi Miklós szigetvári csatáját énekli meg az eposzíró Zrínyi Miklós.

* Csodás, mitológiai elemek a keresztény vallásból, és antik mitológiai utalások is. Minták: Homérosz művei, Vergilius: Aeneise, Tasso: Megszabadított Jeruzsálem.

* A mű megtartja a klasszikus eposzok formai hagyományát, az eposzi kellékeket is.

Epitethon ornans (eposzi jelzők): „vakmerő Delimán”, „vitéz Farkasics”, „szép Juranics”

* In medias res kezdés (dolgok közepébe vágva)

* A 2. strófa a propozíció (témamegjelölés).

Nevének említése nélkül a szigeti hős erkölcsi és katonai nagyságát, rendkívüli voltát emeli ki.

* Az invokáció (segélykérés)

Múzsaként, Szűz Máriát szólítja meg (pogány istenek vagy múzsák helyett): az igazságnak megfelelően írhasson eposza vértanúhőséről (Szűz Mária Magyarország védőszentje)

Kereszténység « pogányság ellentéte —> erkölcsi győzelem a vesztesé

* Isten haragja indítja el az eseményeket. A magyarság múltbéli sikerei, harci erényei ellenére is elárulták Istent, bűnbe kerültek, s Isten büntetése a török eljövetele. Mihály arkangyalt a pokolba küldi, hogy Alectoval (haragos fúria) gerjessze fel Szulimán szultánban a magyarok iránti gyűlöletét.

Zrínyi az eposz kezdő énekében a magyarok bűneit sorolja fel, és ezek isteni megbosszulása Szulimán hadának megindulása Magyarország ellen.

Ugyanaz jelenik meg, mint a Hymnusban is: bűn « bűnhődés

Büntetés: méltó ellenfél, heroikus, lehetetlen küzdelem

* Az eposz hőse más, mint a magyar urak. A feszület előtt térdeplő Zrínyi Miklóst a barokk eszméknek megfelelően Krisztus katonájaként (Athleta Christi) mutatja be.

* Enumeráció (seregszemle):

- A török, magyar sereget láthatjuk.

- Szigetvárra jellemző: a romlott ország idealizált ellenképe: szilárd egység, vitézi hősiesség, erkölcsi emelkedettség, s kitűnő vezér áll a maroknyi csapat élén —> a várbeliek erkölcsileg messze felülmúlják a törököket, és a vár elpusztítására elegendő török had a vesztébe rohan.

- A törökök célja a leigázás, a hódítás.

- A magyarok egysége, erkölcsi fölénye fokozatosan megtöri a török sereget.

* A 13. énekben már egyértelmű a török csapatok bukása.

Szulimán beleegyezik az elvonulásba. A szigetiek győzelmet aratnak, egy sorsdöntő véletlen azonban visszatéríti az eseményeket a kötelező történeti realitásokhoz. A törökök elfogják a védősereg postagalambját, és kiderül, hogy alig ötszázan maradtak, azok is többnyire sebesültek és az égő várban már nem tudnak több rohamot kiállni.

* Deus ex machina (isteni közbeavatkozás):

- Az utolsó nagy támadásban pokolbeli seregek és az angyalok is beleavatkoznak.

- Zrínyi kitör a várból, katonái és ő a harcban vesztik életüket, de még elestükben is hősök, győztesek.

- A hősöket angyalok viszik Gábriel arkangyal vezetésével Isten elé, megnyílik számukra Isten országa, s ezáltal teljes lesz az erkölcsi győzelem.

„Ahon nyitva látom Istennek országát,

Ahon jól esmérem nagy Eliom fiát!

Esmérem, esmérem az Isten angyalát,

Rothatalan ágbul tart nékünk koronát.”

* Utóhang, peroráció zárja:

Ebben a költő antik mintára halhatatlanságot ígér magának. Ő azonban elődeitől eltérően, híven meghirdetett értékrendjéhez nem költészete,hanem hazájáért vívott harc révén hiszi azt elérhetőnek.

„Vitézek Istene! ime az te szolgád
Nem szánta éretted világi romlását;
Vére hullásával nagy bötüket formált,
Illy subscribálással néked adta magát,
Ő vitéz véréért vedd kedvedben fiát.”

* Művészi tudatosságra vall, hogy az eposz 15 éneke 1566 strófából áll, ez az ostrom évszáma is.

* 4 soros, magyaros verselésű => felező tizenkettes

* Bokorrímek

* Finom nyelvi fordulatszók, tájszók, török kifejezések színesítik.

* Mozgalmasság, csatajelentek, fény-árnyék játék, hasonlatok, színes (természeti) képek, pátosz (a szenvedélyeket hangsúlyozottan érvényre juttató emelkedett stílus és hangnem). => barokk vonás

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése