10. TÉTEL

Móricz Zsigmond

(1879-1942)

Móricz Zsigmond újszerű parasztábrázolása

Portrék

Móricz Zsigmond a Nyugat első nemzedékének tagja, a 20. század első felének legjelentősebb prózaírója.

Magába olvasztotta a nagy elődök elbeszélő örökségét, de túl is lépett a hagyományokon.

Hatottak rá:

- Jókai mesélő kedve

- Mikszáth anekdotázása

- Ady, aki fontos szerepet játszott saját hangjának megtalálásában

Élete:

© 1879-ben született Tiszacsécsén (kis falu à hű parasztábrázolás).

© Sok helyen végezte tanulmányait pl. Debrecen (Légy jó mindhalálig alapja), már a gimnáziumban elhatározta, hogy író lesz à nagy hatással volt rá Jókai és Csokonai

© 1905: házasság -> Holics Eugénia (2 kisfiúk -> halál)

© 1908: Hét krajcár à Osváth Ernő fedezte fel tehetségét, Nyugat, megalapozta hírnevét

© 1909: Hét krajcár c. novellás kötet à Ady Endre lelkes szavakkal illeti

© Az I. világháború alatt haditudósító a keleti frontonà Szegény emberek (1916.): hangos tiltakozás az embert lealacsonyító vérontás ellen

© Regényei: Sárarany, Az Isten háta mögött, Kerek Ferkó (dzsentri téma), Légy jó mindhalálig (1920), Úri muri, Rokonok

© Erdélyi trilógia (Tündérkert, A nagy fejedelem, A Nap árnyéka)

© 1929-1933: Babitscsal a Nyugat szerkesztői

© Regényekről áttér a novellákra: Barbárok c. novellás kötet (1932.), Komor ló (21 novella)

© Harmincas évek: Kelet népe c. folyóirat szerkesztése, Árvácska (Littkey Erzsébet,árvaházi kislány, akit támogat, számos novellájában megjelenik az alakja)

© 1942: meghal

Dzsentritéma:

{ más megvilágításban, mint Mikszáth Kálmán

{ nem úri svihákok (mint pl. Noszty Feri), hanem átlagon felüli, kiemelkedő képességű emberek

{ ezért lesújtóbb a kiábrándulás: a nagy akarások semmivé foszlanak, a tervek zátonyra futnak, a legjobbak sorsa is a bukás

{ pl. Úri muri, Rokonok

Újszerű parasztábrázolás:

A parasztábrázolásnak nagy hagyományai voltak Móricz Zsigmond előtt is:

- Jókai kedves, kedélyes epizódfigurái

- Mikszáth romantikus bája a Tót atyafiakban, és a Jó palócokban

Móriczra jellemző: - sűrített, zárt kompozíciójú művek (már nincs anekdotázás)

- egy szálon futó cselekmény

- nincs elbeszélő, csak a szereplő nézőpontjából láttatja az eseményeket

- míg Jókai hőseit a világméretű problémák jellemezték, addig Móricz az egyén problémájával mutatja be a globális problémát

- Eddig: falu = csend, nyugalom, meghittség, harmonikus egyszerű élet

- Ezzel a faluképpel szembeszállni, meglátni az idilli felszín mögött a szegénységet, az elégedetlenséget, sőt a nyomort merész újszerűségnek számított.

- Móricz, ellentétben elődei műveinek romantikus vonásaival, tisztán realista és naturalista, tényszerű ábrázolásra törekedett.

- Móricz a magyar falu, a magyar vidék legjelentősebb szerzőjének számított.

Kritikus szemlélet: Tragédia (1909)

Háborús novella: Szegény emberek (1916)

A parasztság, a tanyákon élő emberek ijesztő elmaradottsága, babonás hiedelmek: Barbárok (1931)

Tragédia:

X Kis János (beszélőnév) tragédiája a lelket deformáló nincstelenségről, az örökös éhezés komikumba hajló elbeszéléséről szól.

X A főhőst a vegetatív céljai vezérlik, soha nem volt egy épeszű gondolata, érzelmi életéből kipusztultak a nemesebb emberi vonások is, s most forradalmi indulatokat szül benne egy nagy lakoma kilátásba helyezése. Célja, hogy kiegye vagyonából a munkaadóját.

X Természetesen ez már önmagában is irreális és nevetséges, de kicsinységét mutatja, hogy számára ez igenis nagy tett lehetne. Ez a bosszú torz formája.

X A kisszerű, nevetséges célért folytatott hatalmas emberi erőfeszítés teszi groteszkké ezt a küzdelmet.

X Tragédiáját csak fokozza jelentéktelensége:

„senki se vette észre, hogy eltűnt, még azt sem hogy ott volt, vagy azt, hogy élt.”

Szegény emberek, Barbárok

Közös bennük: értékért gyilkolnak

Szegény emberek: szegény = tény, szánni való

háttér: háború

Barbárok: barbár = ítélet, lelki szegények, érzelemmentesek

Szegény emberek:

S Részletes bemutatása annak, hogyan ölte meg az emberi lelket a háború.

S Főszereplő: egy katona, aki 26 hónapnyi szolgálatból hazatér, nyomorban, eladósodva találja családját, és szabadsága alatt próbálja megoldani ezt a helyzetet.

S A katonának nincs konkrét neve, ezzel általánosít az író -> bárhol megtörténhetett volna hasonló élethelyzetben.

S Cselekmény egyenes vonalú. A jelen mindössze néhány óra, de folytonosan egybemosódik a 26 hónapos háborús múlttal, az otthon, a hátország a fronttal, a valóság, a különböző hallucinációkkal és víziókkal.

S A konfliktus: hogy a főhős megöl két kislányt, hogy elrabolhassa a pénzt az adósság rendezésére. Még a munkatársa, az öreg napszámos is felerősíti benne a katonaember korábbi elhatározását (szegénység, drágaság emlegetésével, első emberölésének elmeséltetésével).

S Naturalista gyilkosságleírás.

S Ennek tragikuma: hiányzik neki a parancs, a vér látványa megnyugtatja.

S Otthon bevallja, majd a vásárba indulnak, az úton mesél a feleségének, keveredik múlt és jelen.

S Elhajítja a pénzt -> tisztul a tudata.

S Saját gyermeke buktatja le, elismeri a bűntettet.

„de hát a háborúba sokmindent megszokik az ember, amiről nehéz osztán idehaza leszokni”

S Ő is áldozat, a háború áldozata, akinek morális épségét szétzúzta az embertelenség.

Barbárok:

L A harmincas évekből származó egyik legmegrendítőbb novellája.

L Rendkívül tömör, balladaszerű írás: a dialógusok uralkodnak. Régies, népies nyelvezet.

L A mű valóban barbár. A társadalmon kívüli, civilizációtól távol, magányosságban élő emberek életét mutatja be. Veres juhász erkölcsöt nem ismerve, félelmetes kegyetlenséggel, lelkifurdalás nélkül öli meg Bodri juhászt, 12 éves fiát, s 3 kutyájukat (ugyanolyan körülmények, de belőlük nem veszett ki az emberség).

L Nem a szegénység, az éhező nyomor a gyilkosság oka, hanem a rablás.

L 3-mas tagolás (tudatos felosztás): 3 különböző helyszín, különböző jelenetei a történetnek

L Rézveretes szíj jelképes szerepe:

1. részben: gyilkosság ürügye, Bodri juhász lelki gazdagságának szimbóluma.

2. részben: veres juhász lelkifurdalásának jele

3. részben: a bűntény bizonyítéka, az igazság diadalát jelképezi