7. TÉTEL

Balassi Bálint

(1554-1594)

A reneszánsz stílus jellemzői Balassi Bálint költeményeiben

Portrék

A magyar reneszánsz:

A 16. század a magyar reneszánsz második nagy korszaka. Bár ekkor sincs még fejlett polgárságunk, s hiányoznak a nagy kulturális központok is, a reneszánsz irodalmi műveltsége mégis szélesebb körben, és már magyar nyelven terjed. Ennek a fejlődésnek leglényegesebb mozgatója a reformáció volt.

A reneszánsz az élet újfajta szemléletével ez evilági élet felé fordult, a reformáció viszont megerősítette a vallás szerepét.

Európa fejlett országaiban a reneszánsz a modern polgárság kialakulásának időszaka, nálunk a16. században egy új főnemesség játssza a vezető szerepet a reneszánsz életszemlélet, életforma kialakításában.

A magyar reneszánsz kivételes alkotói:

▪ Janus Pannonius

▪ Vitéz János => aki a magyar humanizmus atyja, a magyar reneszánsz fő támogatója.

Balassi Bálint

X Első magyarul alkotó, reneszánsz költő.

X Előkelő főúri családban született.

X Egy ideig Bornemissza Péter, a század egyik jelentős írója, prédikátora tanította, aki zólyomi udvari papként állt Balassi János (apja) szolgálatában.

X 1578-ban kezdődik Losonczy Anna iránt táplált szerelme, de ő Ungnád Kristóf horvát bán felesége. Sok költemény ihletője, Júliának nevezi őt költeményeiben.

X Majd 1582-ig Egerben szolgált végvári vitézként. Két évvel később érdekházasságot kötött unokatestvérével, Dobó Krisztinával. Anyagi gondok megoldását remélte ettől a házasságtól.

X Mindezek után perek sorozata következett be életében. Többek között felségsértési per, vérfertőzési per, illetve Balassi András is pereskedik vele a vagyonáról.

X Feleségétől hamarosan elvált => fölveszi a katolikus hitet, és a pápától kéri házasságának felbontását.

X 1588: a pereket megszűntetik, házasságát érvénytelenítik, Érsekújváron hadnagyi kinevezést kap, meghal Ungnád Kristóf.

X Ekkor születnek a legnagyobb Júlia versek, de Losonczy Anna nem fogadja kegyeibe a költőt.

X Elmegy Lengyelországba, ahol beleszeret Wesselényiné Szárkándi Annába, az ekkor keletkezett Célia-versek ihletőjébe.

X Visszatér Magyarországra, s a török elleni harcban Esztergom ostrománál hősi halált hal.

Nyomtatott műve: Beteg lelkeknek való füves kertecske című mű.

→ Szüleinek írja

→ Vallásos témájú, prózai mű

→ 1572-ben, Krakkóban jelenik meg

Elkezdi megírni a Balassi-kódexet is: rendszerezni szeretné műveit. Dante az Isteni színjátékot szerkeszti így

▪ Első 33 vers: ▪ versírás kezdetétől házasságáig tart

▪ Sok cím nélküli verset tartalmaz

▪ Ritkán argumentumok: a vers retorikai felépítését, érvrendszerét tükröző hosszabb-rövidebb alcímek, melyek tartalmazhatják az énekek műfaji megjelölését, témáját, célját, illetve, hogy mely nóta dallamára íródnak.

▪ Második 33 vers: Júlia-versek (virágénekek)

▪ A verseket egybeolvasva egy szerelmi történetet kapunk (itáliai vonás), de nem készült el mindenegyes eleme. A szerelmi-, vitéz- és istenes költeményeit is beleilleszti ebbe a művébe.

Szerelmi költészet

Egészen a 19. századig szerelmi költészete nem volt ismert. Az 1600-as években, Zrínyi könyvtárában voltak fellelhetők Balassi Bálint fajtalan éneki címen.

A felvidéki Radvánszky - család könyvtárában találják költeményeit a17. században Balassi Bálint verseinek fragmentumai (’töredékei, maradványai’) címen, melyek kézírásos másolatok.

Galathéával való szerelmekrül szép magyar comedia —> új műfaj: reneszánsz szerelmi komédia

JÚLIA CIKLUS:

- A vers ciklus: egy füzér, egy adott, konkrét érzés kibontakozásától a beteljesülésig érzelmi ívre felfűzött versek sora.

- 1-4 vers: észrevette felesége elhidegülését, eszébe jutott => vágyakozott utána

- Reménytelen szerelem lírai formában.

- Fiktív (kitalált) történetek

- Szenvedélyes testi, lelki vágyakozás

- Mindkét fél érzéseit megjeleníti

- újszerű strófaszerkezet (Balassi – strófa)

- szimmetrikus reneszánsz kompozíció: belső érzelmi fejlődésmenetet tükröző összefüggésrendszer

- Hogy Júliára talála, így köszöne neki

CÉLIA CIKLUS:

- Sokkal reálisabb a létezése Júliához képest

- Nyugodtabb hangvételű költemények => megjelenik az asszony iránti tisztelet

- Feltehetőleg nem az udvarlás volt a cél, hanem az érzelmek kifejezése

- Angeranus: Erosz című játékából származik a Célia név, melynek jelentése mennybéli. (antik görög humanista vonás).

- Kiben a kesergő Céliárul ír

Más hangvételűek: ▪ Júlia => szenvedélyesebb, hevesebb érzelmek

▪ Célia => meggondoltabb, lágyabb, tisztelettel telibb

Több évszázad elteltével, Ady Endre műveiben is megtalálható, gondoljunk csak a Léda-, illetve a Csinszka-szerelemre.

Reneszánsz vonás: Petrarca hatására nevezi más néven szerelmeit költeményeiben => petrarkizmus jellemző szerelmi lírájára: többek között az E/1. felszólalás, természetközeliség.

Rész-egész motívuma megjelenik: nem az egészet, hanem csak egy-egy lényeges részt említ, és erről asszociálunk az egészre.

Istenes költemények

A 17. században kizárólag istenek költeményei jelennek meg. Ady Endrével párhuzamba állíthatók, hiszen mindkét költőnk protestáns vallású.

Műveiben elsírja élete kisiklását, szíve nagy keserveit, őszintén megvallja vétkeit, bűnei bocsánatáért esedezik, alkudozik Istennel a kegyelemért. Így lesz ez a vallásos líra a reneszánsz költészet szerves része.

Kiben bűne bocsánatáért könyörgett akkor, hogy házasodni szándékozott

Vitézénekek:

- Végvári vitéz költő

- Borivóknak való, Egy katonaének

Egy katonaének

▪ Műfaja laudáció (dicséret, óda) => ódai hangvételű.

▪ Ütemhangsúlyos verselésű, mely a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozásán alapul.

▪ Balassi strófa: három sorból szerkesztett versszak, minden sora a belső rímek által három egységre tagolódik. Emellett az egész vers háromszor három, tehát kilenc strófából áll.

▪ A szerkezetben, a vers felépítésében a mellé- és a fölérendeltség, a harmónia és a szimmetria reneszánsz rendje, törvényszerűsége érvényesül, s uralkodó szerkesztési elve a hármas szám.

▪ Hárompillérű verskompozíció => dinamikát ad:

▪ 1.strófa: (első pillér) E/2. megszólítással, témamegjelöléssel, és egyben egy retorikai kérdéssel kezdődik.

„Vitézek, mi lehet az széles föld felett szebb dolog az végeknél?”

Nemcsak a vitézekhez szól, hanem róluk is szól a vers. A természet harmonikus, egyetemes szépségével érvel a végek élete mellett.

▪ 2-4. versszak: Mozgalmas képek sorozatában jeleníti meg a végvári vitézek életének mozzanatait.

▪ 5. versszak : (második pillér) Az ellenséget kereső, a halál kockázatát is vállaló vitézek erkölcsi nagyságát hirdeti:

„Emberségről példát, vitézségről formát mindeneknek ők adnak.”

- Emberség és vitézség => A 16. századi magyar humanista világnézetnek ezek az erkölcsi értékei, Balassi szemében a végek vitézeinek jellemző tulajdonságai.

- A küzdelmes katonaélet nem önmagáért szép: a haza és a kereszténység védelme mindennél előbbre való.

▪ 6-8. versszak: - Hangulati-tartalmi ellentétek jelennek meg a 4. és 8. strófa zárósoraiban. A „nyugszik reggel, hol virradt” és a „mindenik lankadt s fáradt” kifejezések még csak a csataviselés utáni erőt gyűjtő pihenést jelentik; a „halva sokan feküsznek” és a „koporsója vitézül holt testeknek” pedig már az örök elnyugvást, a hősi halált tudatják.

- Csillogás, tavaszi verőfény övezi a vitézek törökök elleni küzdelmeit, de ennek az életnek természetes és előbb-utóbb szükségszerűen bekövetkező végső állomása - a költő saját sorsát is mintegy megjósolva - a hősi halál.

▪ 9. versszak: (harmadik pillér) Elragadott felkiáltással zengi az „ifjú vitézeknek” „ez világon szerte-szerént” megvalósult hírnevét, örök dicsőségét.

Az utolsó sorban már a búcsúzó költő fájdalmas lemondással - őszi hasonlattal - kíván áldást és szerencsét a végek katonáinak.