3. TÉTEL

Ady Endre

(1877-1919)

Ady Endre istenes versei

Életművek

A 19. század végének új hangot kereső magyar lírája már előkészítette a talajt Ady Endre számára. Az új törekvések az ő költészetében teljesedtek ki első ízben, neve új korszak kezdetét jelöli irodalmunk történetében.

Ady Endrének nem csak személyiségére jellemző a gőgös öntudatosság. Bár a szimbolizmus hatott rá, mégis önkényesnek mondhatók a szimbólumai kapcsolatai a jelentéseikkel.

Mindenek előtt a tudatosság jellemzi:

- 3 szavas verscímek

- nagybetűvel írott szimbólumok

Élete:

© 1877. Érmindszenten született. (Ondig visszavezetett családfa, de hétszilvafás nemesek -> nemesi öntudat)

© Iskolái: Nagykároly (piarista szigor), Zilah (protestáns neveltetés)

© Debreceni kollégium+ jogi akadémia, de nem diplomázik le. -> szabadabb elvű, pezsgő kulturális élet (kisebb lapok megjelennek, melyekben tevékenykedett)

© 1899. 1. kötete: Versek (kortársutánzás, visszhangtalan)

© 1903. 2. kötete: Még egyszer (megint visszhangtalan)

© 1900. Szabadság c. lap (Nagyváradon): radikálisabb, lázadóbb hangvétel; magyarság elmaradottsága ellen harcol, nép felemelése, uralkodó osztály megtörése a cél

© Mihályi Rozália csókja -> szifilisz

© 1903-tól heves szerelem Diósiné Brüll Adéllal = LÉDA (Adyt pártolta)

© 1904. PÁRIZS -> művészetének menekülési lehetőség, megismerkedik más művészeti ágak képv. (Rodin, Monet stb.), átveszi a szimbolizmus gyökereit, mely magyar irányvonalat vesz műveiben

© 1906: Új versek: nagy feltűnést keltő kötet, újszerű. Erkölcstelenség, hazafiatlanság, árulás. Szokatlan elemeket emel költészetébe, ostorozó hangnem (kidomborítja a hibákat)

© 1907. Vér és Arany: romlott emberi erkölcs, gazdagság, szenvedély, élet-halál, szerelem

© 1908. Az Illés szekerén - A Sion-hegy alatt

© 1908. Erős bázisra talál a Nyugatnál: irodalmi liberalizmus, modern líra. (1913-tól szerkesztő)

© 1909. Szeretném ha szeretnének - A föl-földöbott kő

© 1910. A Minden - Titkok versei

© 1912. A menekülő élet

© 1913. A magunk szerelme - Elbocsátó szép üzenet, Valaki útravált belőlünk

© 1914. Ki látott engem?

© 1915. összeházasodnak Boncza Bertával (Csinszka)

© 1917. A halottak élén (Erőteljes háborúellenes költészet,prófétai hang,a magyarság nemzeti tragédiájához vezet)

© 1919. Meghal…

© 1923. Az utolsó hajók - Üdvözlet a győzőknek (posztumusz)

Költészete:

· Ars poetica: Góg és Magóg fia vagyok én… (programvers, prófétai szerep)

· Ugarversek: A magyar Ugaron, A Hortobágy poétája

· Léda versek: Lédával a bálban, Elbocsátó szép üzenet

· Hiányversek (pénz- és halálversek): Harc a nagyúrral, Párizsban járt az ősz

· Istenes versek: A Sion-hegy alatt, Álmom: az Isten

· Magyarság versek: A föl-földobott kő, Nekünk Mohács kell

· Világháborús költészet: Az eltévedt lovas

· Csinszka versek: Őrizem szemed

Istenes versek

A halál állandó közelsége (betegség), az élet kiúttalansága miatti töprengés, a kibírhatatlan világban az otthontalanság feloldásának vágya vezette el a költőt az Istennel való találkozásig.

Az istenes verseket Az Illés szekéren című kötetben rendezte először önálló ciklusba, s ez a témakör 1912-ig minden kötetében helyet kapott.

Nem kimondottan vallásos ember, hiszen nem élt az egyház szolgálataival, ám a lelke mélyén vallásos volt: megvolt lelkében a hitre való törekvés.

Adynál az isten-fogalom is szimbólum, egyetlen jelkép szimbólumrendszerének bonyolult szövevényében.

Istene nem az egyházak Istene, hanem maga által teremtett, elgondolt Isten. Ugyanolyan személyes, közvetlenkapcsolatban van vele, mint az ószövetségi próféták vagy nagy költőelődje, Balassi Bálint.

Verseiben a kétségbeejtő helyzetekbe sodródó ember panaszai: elsírja élete fájdalmait, segítséget kér ellenségei megalázására, az élet bajai és saját démonai ellen, bűnbánattal fordul hozzá, perlekedik az Istennel.

Álmom: az Isten (1907)

ë Kiúttalanság

ë Kiábrándult, a valósággal megbékélni nem tudó lélek biztos kapaszkodót keres Istenben a Semmivel, a Nihillel szemben.

„ Batyum: a legsúlyosabb Nincsen, / Utam: a nagy Nihil, a Semmi, / A sorsom: menni, menni, menni, / S az álmom: az Isten.”

A Sion-hegy alatt (1908)

L jeruzsálemi Sion-hegy: Mózes történetében szereplő Sínai-heggyel azonosul.

L drámai jelenet: életkép a fantasztikumban: a nagykárolyi kisdiák emlékei kelnek életre a versben, s mosódnak össze a „rongyolt lelkű” férfi reménytelen istenkeresésével (Isten és Ady találkoznak).

L (groteszk) istenkép: a felnőtt ember belső riadalma rávetődik az Úrra is.

hajnal, köd, ősz, hideg

L Isten: bús és kopott (érzi, hogy hitetlennel találkozik), piros betűkkel foltozott kabát (kódexből szent betűk), hétköznapi, közönséges, komikus, tépett, foltos

§ el akarja oszlatni paskolással a ködöt

§ A képek lidérces, kísérteties hangulatot árasztanak.

L lírai hős: lelke rongyolt, hit halott benne, tétova keresés jellemzi: gyermeki emlékei nyomán tapogatózva keres valakit

L találkozás: kilépés a valóságból (kőlángolás)

hiába találkoznak, a holtan visszatérő hős nem tudja a „szép, öreg Úr” nevét, elfeledte a régi gyermeki imát, nem tárhatja fel a szívét, nem panaszolhatja el gyötrelmes kételyeit.

L eredmény: nincs, hiszen a kétkedő, sóvárgó lélek nem kapott hitet, kőtáblára írt parancsokat, magára maradt

Isten elveszett az emberek számára

L Kételyeket hangoztató, tragikus volt Ady vallásossága, nem talált benne megnyugvást és békét.

Hiszek hitetlenül Istenben (1910)

¯ kompozíció: tételmondat, kijelentés, érvelés, indoklás

¯ egy imádkozás belső kivetítése

ima = husáng, fájdalom

¯ múlt – jelen ellentét: a régen lekacagott szavak most már kellenének

önmagát ostorozza emiatt

¯ kimondja szenvedésének okát: beteg, és Krisztustól várja a segítséget

bódult lett betegségétől

¯ titok motívum: még az Isten is titok, önmaga is, vágyakozásának oka is

¯ ismétléses (halmozás) alakzatok, félrím, zárt, ritmikájában feszes

¯ zárás: kérdés nyitva hagyva, sóhajtás

¯ 3 szavas cím, oximoron (hitetlenül hinni)

¯ beszédhelyzet: E/1. ,vallomásos líra

¯ műfaj: vallomásos dal (elégia is lehetne)

Istenhez hanyatló árnyék (1911)

{ megnyugtató támaszért, biztos támaszért könyörög

{ Istenhez való áhítat és eltávolodás XX. századi gondolkodás

{ az ember elveszíti egyéniségét, ha istenhívő, és istentől függ

{ A Sion-hegy alattra rímelnek a gondolatok

{ archaizált ódonságot kölcsönöz: 109. zsoltár két sorának beleszövése (Károli Gáspár fordítása szerint)

{ „szent Képzeléshez”, „ki létlenül is leglevőbb”: (oximoron) hitetlen hit, Isten létezését kikezdő kétely és félelem

DE: szándék a hitért: „S akarom, hogy hited akarjam.” – „… s nem nyugszom addig, / Míg hitedet meg nem nyerem”.

{ Az ember nem ura életének, nem mi irányítjuk sorsunkat.

Ellentétekből összerakott Isten Ady Istene: a versekben a lélek misztikum utáni vágyának, az ember- és világfelettire való igényének a megszemélyesítője.