4. TÉTEL
Babits Mihály
(1883-1941)
A prófétai szerep megjelenése, vállalása Babits Mihály költészetében
Életművek
A 20. század első felében a Nyugat köré csoportosuló modern irodalom vezéralakja, költő, műfordító, tanár, esztéta, kritikus.
Más úton indult el, másképpen újította meg a magyar költészetet, mint kortársa, Ady Endre. Távol áll tőle az Adyra jellemző kinyilvánító modor, lírájára éppen a gondolati-filozófiai mélység, a töprengő, a kérdező és kétkedő eszmélkedés jellemző.
Élete
s nagy múltú, művelt értelmiségi, vallásos családban született
s apa: erkölcsi szigor, anya: finom műveltség, versszeretet
s tanul: Bp., Pécs, bölcsészettudományi kar, magyar-francia, majd latin szak
s Négyesy-féle stílusgyakorlatok —> Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső
s 1900-tól versel
s tanári diploma
s 1908: Holnap-antológia szerkesztése(Adyval) —> ismertség
s Fogaras —> elzártság, termékeny 3 év, görögül tanul, Bergson filozófiáját felfedezi
s 1909: Levelek Iris koszorújából
s 1911: Herceg, hátha megjön a tél is
s Nyugat állandó munkatársa, 1929-től szerkesztője —> irodalmi tekintély
s felkarolja a tehetségeket, több új generációt épít a Nyugat köré, a Baumgarten-díj kurátora
s az újpesti Könyves Kálmán Gimnázium tanára (1 évig)
s 1913: Dante-fordítás
s 1916: Recitativ
s 1921: házasság: Tanner Ilona (írói álneve: Török Sophie, Kazinczy felesége)
s 1920: Nyugtalanság völgye
s 1925: Sziget és tenger
s 1929: Az istenek halnak, az ember él
s 1933: Versenyt az esztendőkkel
s 1940: San Remo-díj (Dante-fordításért), MTA tagja
Költészet
X Irodalomtörténeti munkák: Az európai irodalom története
X Fordítások: Szophoklész, Dante, Shakespeare, Baudelaire
X Nagyepikai alkotásai: A gólyakalifa (1916, regény), Tímár Virgil fia (regény), Kártyavár (regény), Halálfiai (családregény), Elza pilóta, vagy a tökéletes társadalom (utópisztikus regény)
X Poeta doctus – tudós költő
X Nézeteit meghatározzák: klasszikus német filozófia (Spinoza, Kant, Schopenhauer), modern életfilozófiák(Nietzsche, Bergson)
filozófus költő, több filozófia is foglalkoztatja
X Szemlélete humanista, keresztény, egyetemes és polgári, a testvériségeszme képviselője
X Közlésmódjára, magatartására jellemző: teljes körű válasz keresése, kételkedés, mérlegelés, állandó önkontroll; mindenségvágy, szemérmesség, meg nem feleléstől való félelem (pl.: Esti kérdés)
X Szembehelyezkedik a romantikus lírával, és a tárgyias líra, bölcseleti költészet felé fordul
X A politikától elzárkózik, de a háború alatt határozottan foglal állást, megfogalmazza a békevágyat (gége)betegsége alatt felerősödik a költészet jövőjét illető pesszimizmusa.
Levelek Iris koszorújából
A világ birtokba vételének szándéka, a végtelen színgazdagság versbe foglalása
Iris: szivárvány görög istennője —> versek sokszínűek, könnyedség jellemzi
A klasszikus hagyományokat felhasználja, túllép rajtuk, vegyíti őket a modern lírával
In Horatium (óda)
A lírikus epilógja (elégia)
Az I. világháború után elkomorodik
—> nemzeti tragédia, trianoni béke
—> az új eszméket ellenszenvvel fogadja, a Tanácsköztársaság utáni meghurcoltatás megrázza
—> Sziget és tenger —> a magánélet nyugalmát szimbolizáló idilli szigetre akar elbujdosni
Az 1930-as évek közepétől költészetében megjelenik a testi szenvedés gyötrelme, a halállal való szembenézés borzalma.
Költészete elmélyül, gazdagodik, formailag egyszerűsödik.
A két világháború között a hagyományos emberi értékeket védi —> Az istenek halnak, az ember él
’ a fasizmus terjed, és Babits a humanista értékeivel egyedül marad, ezért politikai küzdelem helyett szemlélődést, bölcselkedést választ
Versenyt az esztendőkkel —> megjelenik a bibliai prófétákkal való azonosulás, a prófétai küldetés vállalásának kérdésköre
Prófétai szerepvállalás
Babitsot lehangolta a nyilvánosság. Félt, hogy nem igazán tehetséges, alkotásai nem elég jók.
A napi politikától elzárkózott, de a háború kitörésekor (erkölcsi-politikai kérdésekben) alkotásaiban határozottan foglal állást.
Fortissimo, Húsvét előtt, Holt próféta a hegyen, Mint különös hírmondó
Jónás könyve
műfaj: elbeszélő költemény
szellemi önéletrajz, lírai önvallomás
a bibliai történet parafrázisa (átdolgozása)
központi téma: költők helyzete és szerepe (profetikus mű)
keletkezés: 1938. Ausztria német megszállása után —> Európa és Mo. pusztulásától való félelem
Mit tehet a költő a barbár erők ellen?
Eltérések:
o a Bilbliában a niniveiek hallgatnak Jónásra, Babitsnál nem
o a hajón eltérő reakció a vihar kitörésekor: Jónás nem ajánlja föl, hogy föláldozza magát
o a hajósok a Bibliában nem akarják föláldozni, ez csak az utolsó próbálkozás
Stílus: sokrétű —> az elbeszélő kívülről és belülről is láttatja hősét, mely olykor groteszk hatást kelt
o biblikus-archaikus, patetikus
o tömör, tárgyias tényközlés
o vulgáris(„rühellé”), naturalisztikus(vihar, cethal gyomra)
Jónás: a Biblia egyik prófétája
Babits önarcképe lehet —> eszköze a szó (nem biztos hogy elég)
Nem tetszik Jónásnak a feladat, nem illik rá a prófétaszerep —>az egész műben alapkérdés:
Vállalhatja-e Jónás a prófétaszerepet? El lehet-e kerülni a szerepvállalást?
Cselekmény: Jónás sorsának tragikus és komikus fordulatai alakítják a cselekményt.
1. rész: Jónás megkapja a feladatot, de kihátrál, menekül —>vihar —> kidobják
2. rész: cethal gyomrában, szenvedés naturalisztikus leírása
3. rész: központi rész, Jónás 3 prédikációja (piactér, mímesek tere, királyi palotában az oszlop teteje —>átkozódás), szégyenben marad, nincs hatással a népre, felsül, a jóslat sem teljesül be
| fokozás! |
Konfliktusok:
o Úr « Ninive: ellentétük csökken, megkezdődött a bűnösök megjavulása
o Jónás « bűnösök: a niniveiek kinevetik, nem tekintik ellenfélnek —> nem szűnik meg az ellentét
o Úr « Jónás (vita: 4.rész)
Jónás érvei a prófétaság ellen:
O fél a várostól —>magányra, békére vágyik
O ő nem bűnös, mások bűneihez nincs köze
O nem méltó a feladatra
O Jónást megcsúfolták a bűnösök, Isten nem segítette prófétáját
O Isten nem teljesítette ígéretét —> szavahihetősége csorbát szenvedett (hiszen a bűnösöket nem bünteti meg)
O az emberek nem követik az Úr parancsait, ha mégis, csak ideig-óráig, amikor szükségük van a segítségére
O nincs megfelelő eszköze, csak a szó és a maga igazának tudata: „gyönge fegyver szózat és igazság”
az Úr érvei a prófétaság mellett:
ü az Úr mindenható: nem lehet ellene küzdeni, nem tűr ellentmondást, érvelnie sem kell
ü az Úr öröktől fogva létezik,számára nincs idő, így ha kell Jónás után majd lesz új próféta
ü a világot az Úr teremtette, Ninive felépítésében Jónás nem vett részt, ezért nincs joga az elpusztítását követelni
ü Ninivének rengeteg értéke van amiért kár lenne elpusztítani
ü Jónás küldetése nem hiábavaló, elég ha néhányan jó útra térnek
ü döntési joga csak az Úrnak van, Jónás szerepe csak a közvetítés
ü „vétkesek közt cinkos, aki néma.” —> semmiképpen sem hallgathat, ha szólnia kell
Szentenciák – igazságok:
Jónás: „aki éltét hazugságba veszti, / a boldogságtól magát elrekeszti.”
„mert vétkesek közt cinkos aki néma. / Atyafiáért számot ad a testvér…”
narrátor: „mert nehéz a kő, és nehéz az ólom, / de nehezebb kit titkos súlyu bűn nyom”
A mű végső tanulsága: a próféta nem menekülhet kötelessége elől
a próféta (költő) feladata nem az ítélkezés, hanem a harc az embertelenség, barbárság ellen.
„A szó tied, a fegyver enyém./Te csak prédikálj, Jónás, én cselekszem.”
Babits: belső vívódás az erkölcsi kötelesség kiállásra késztető parancsa és a közszerepléstől visszahúzódó természete között
Jónás imája: két nagy mondatból áll
első (6 soros) egység: régi szavak hűtlensége, melyet sorsának szétesése sodor magával: „ mint a tévelygő ár az elszakadt / sövényt jelzőkarókat gátakat”.
további 20 sor: ~ bizakodás
~ „hibátlan sorba” szeretné állítani a már egyszer a „kínoknak eleven süket és forró sötétjébe” leszállt ember régi hangjait.
~ közeli halál tudata is sürgeti —> nem rest szolgaként, hanem fáradhatatlanul kell követnie Isten parancsait, „míg az égi és ninivei hatalmak engedik”.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése