2012. március 29., csütörtök

1. tétel

Petőfi Sándor

(1823-1849)

Petőfi Sándor költészete ars poeticái tükrében

Életművek

Petőfi az egyik legismertebb magyar költő. Nevét nem csak hazánkban, hanem külföldön is ismerik és elismerik. (pl. Victor Hugo is írt hozzá verset)

Népies költő, költészete már túlmutat a romantikán.

Jellemző: tudatos költői lét vállalás, szabadságvágy és egyén középpontba helyezése

Ő a nemzet fogalmába már a szegény parasztságot is beleérti, nemcsak a nemesi Magyarországot.

Irodalmára hatott:

- Shakespeare (fordította is)

- Dickens (gyermeksors Az apostolban)

- Byron (spleen a Felhők ciklusban)

- Arany János (jó barátja, pl. levelezés (episztolák): személyes, közvetlen hangvétel)

Alkotott:

- dráma műnemében (Zöld Marci, Tigris és hiéna)

- epikai műveket (A hóhér kötele – regény, A helység kalapácsa – vígeposz, Úti levelek)

- líra számos műfajában (dal, elégia, ars poetica stb.)

Élete:

© 1823-ban született Kiskőrösön (szegény, paraszt család) -> Családi líra

© Iskoláit több helyen végzi, pl. Kiskunfélegyháza, Kecskemét, Aszód, Pápa (megismerkedik Jókaival az irodalmi önképzőkörben), stb.

© Később Sopronban katona, de felmentik.

© Ezután vándorszínésznek áll: Komárom, Székesfehérvár, Kecskemét, Debrecen

© 1842.: A borozó (első verse), megjelenik az Atheneumban, Vörösmarty támogatásával.

© Pesti Divatlap, segédszerkesztő.

© 1845.: János vitéz à országos hírű lesz

© 1845-46 Pesszimista intermezzo

o Felhők – ciklus (66 epigramma, byroni spleen) pl.: A bánat egy nagy óceán

o Szerelem gyöngyei (Mednyánszky Berta iránt érzett reménytelen szerelem)

o Cipruslombok Etelke sírjáról (Csapó Etelka iránt érzett szerelem emléke, gyász)

© 1847.: Összes költeményének kiadása, feleségül veszi Szendrey Júliát, nászút -> Koltói kastély -> Szeptember végén

© 1848.: Forradalom és szabadságharc lelkes résztvevője.

© Március 15.: Nemzeti dal (a forradalom egyik kiváltó oka és jelszava lett), 12 Pont megfogalmazása

© Forradalmi költészet

© 1848-49-es eseményekben végig részt vesz, költeményeiben reflektál rájuk.

© Bem mellett szolgál.

© 1849. július 31.: A segesvári csatában nyoma vész.

© Halála (eltűnése) után epigon irodalom: önálló hanggal nem rendelkező utánzók.

Korszakolás ars poeticái tükrében:

1. Népies korszak

A természet vadvirága (1844):

· számos kritika érte: versei „érthetetlenek”, durvák, póriasak, ízlést sértők

· magabiztosan utasítja vissza a támadásokat eme alkotásában (nem fog behódolni)

· indulatos, szinte durva intonáció, strófák végén csattanó refrén: felháborodás, tudatosság, határozottság

„ S kedvetek ha jön kötődni, / Ugy kapkodjatok felém: / A természetnek tövíses / Vadvirága vagyok én.”

(utolsó sor: fenyegetés)

· Vadvirág – megszemélyesítés (önmagát fejezi ki): belülről jövő, puszta tehetséget vállal (belülről fakadó költő), még tanulatlan, „nyirbálatlan”

· a klasszicizmustól + romantikától határolja el magát

2. Útkeresés korszaka (1945-46)

Személyes bizonytalanság korszaka, keresi a hangját; alkotói válsága: népies nyelve nem jó politikai célokra; politikai válsága: tudja, hogy kéne valamit tenni, de még nem áll össze politikai program à megújítja költői nyelvezetét

o Felhők – ciklus (66 epigramma, byroni spleen) pl.: A bánat egy nagy óceán

o Szerelem gyöngyei (Mednyánszky Berta iránt érzett reménytelen szerelem)

o Cipruslombok Etelke sírjáról (Csapó Etelka iránt érzett szerelem emléke, gyász)

Dalaim (1846. a kilábalás korszakából, Felhők ciklus után):

¬ nem pusztán költői elveket fogalmaz meg, hanem tematikus (témák szerinti) áttekintést ad a költészetéről.

¬ felsorakoztatja az általa képviselt stílusokat, műveiről szól

¬ 1. tájköltészet, 2. népdal-szerűség, 3. szerelmi költészet, 4. bordalok, 5. felszólalás a nép nevében, 6. forradalmi költészet

¬ vége: forradalmi à „De mit tűr a szolgaságnak népe? / Mért nem kél föl, hogy láncát letépje?”

¬ váltakozó metafora szerű refrének

¬ első két strófa külön áll egymástól

¬ 3-tól az utolsóig ível, egymásba szövi a strófákat ( „pohár csengése” „rabbilincs csörgése”)

Egy gondolat bánt engemet (1846. év záró verse):

o Látomásversei közül az egyik legjelentősebb (rapszódia àóda változata, látomások kísérik, szabad forma, hangnem változó, szélsőségek jell.)

o célja: költői lángoszlop, nép vezére, meg tudja fogalmazni a nép gondolatait

o programvers: célja a világszabadságért való küzdelem (nem hős akar lenni)

3. Megtalálja az élet pozitívumait, rátalál a hangjára

XIX. század költői (1847. túl van a mélypontján):

§ műfaj: óda, elégikus zárlattal

§ felfedezi a felelősségvállalást a költészetben

§ tudatosan vállal prófétaszerepet: világnak szűksége van költőkre

§ húr, lant: költő szimbóluma

§ a költő Isten küldötte, lángoszlop ( kifejtett metafora), mely valaha a zsidókat vezette az egyiptomi bujdosás során, a költészet pedig politikai tett.

§ a néppel egyenrangú, a nép fia

§ a költők kötelessége a népet elvezetni a Kánaánba, az ígéret földjére (vagyoni egyenlőség, jogegyenlőség, szellemi egyenrangúság). Ezt a küldetést állítja követelményként századának költői elé.

AZ APOSTOL

· Költészetének összefoglaló alkotása ez az 1848-ben keletkezett romantikus elbeszélő költemény.

· Szilveszter: statikus jellem (nincs jellemváltozás)

· Életszemléletének eddigi derűje megingott. A néphez való új viszonyát, nézeteinek módosulását tükrözi, a nép segítségére nem támaszkodhat (Szilvesztert bebörtönzik, és semmi sem változott)

· Epikus mű, lírai (eleje, vége lírai, a közepén csak mesél) és eposzi elemekkel à romantikus műfajkeveredés

· Romantikus vonásai: Szilveszter jóságával szemben álló gonoszság. Gyermeki szenvedés.

· Cím: (apostol = Jézus követője) párhuzam a főhőssel: iskolatársai kigúnyolják, de ő csak kifejti, hogy így is mindenkit szeret.

· Egy forradalmár (Szilveszter) életét mutatja be: családját, törekvéseit, személyes tragédiáját születésétől a haláláig. Időkezelése: jelen – múlt – jelen –jövő.

Jelen

o Kezdés: in medias res (eposzi vonások), Szilveszter már felnőtt, nyomorban él a családjával. Nyitókép: koszos padlásszoba, szűk tér. Párhuzam: Dickens – Twist Oliver

o Mű elején erős hangulatot teremt, romantikus túlzások (társ. egyenlőtlenségek, természeti képek) à a világ fekete

o Terek szűkítése: általában először a tág teret (ég) ismerjük meg, majd fokozatos szűkítéssel jutunk el a szereplők egyéni tragédiájához, mely főként a társadalmi egyenlőtlenség.

o Költői eszközök: ellentét, paradoxon, sorátlépés, természeti hasonlatok stb.

o Szilveszter és Petőfi élete között számos párhuzam fedezhető fel (életrajzi vonások):

- küzdenek a szabadságért,

- jan. 1-jén születtek,

- cél: egész emberiség szabadsága àSzabadság szerelem c. vers (Petőfi értékrendje),

- nép nemzet sorsának előtérbe helyezése, előnyben az egyéni boldogsággal szemben,

- váteszi, apostoli szerepet kaptak (Szilveszter konkrét szerződése az Úrral) à nem a népet kell vezetnie, hanem a nép helyett kell cselekedni

Múlt

Erős társadalomkritika: ( Mi joggal bánt ember embert?”)

állat szolga ember polgár










o Erkölcstelen létből küzdi fel magát a népért magát feláldozó, szabadságért küzdő polgárrá. Rousseau az erkölcsi minta (népfelség elve) à 12. rész

o A polgár egy magasabb erkölcsű lény, akinek nem az egyéni boldogsága, hanem a nemzet boldogulása a fontos. Szilveszter megtapasztalja az egyéni boldogságot, de egyetemes szabadság nélkül, a saját öröme nem kielégítő a számára.

Jelen

o Szőlőszem-hasonlat: Föld = szőlőszem, őt érlelő napsugarak = mártírok lelkei

o Egyes kiemelkedő emberek, „nagy lelkek” önfeláldozó harca adja a boldogság korát (nem az elnyomott néptömegek világméretű összecsapása)

Jövő

o Végkifejlet: a szomorú (halál) zárással szemben is pozitív: bár a mártírok meghalnak, jó tetteik összefonódnak és a jövő nemzedékében kiteljesedve elérik a világszabadságot.

o Nemzeti dal

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése