16. tétel

Az élőbeszéd fajtái, a beszéd felépítése,

a szövegszerkesztés lépései

A RETORIKA FOGALMA, TÖRTÉNETE

Görög eredetű szó, jelentése: helyes beszéd, ékesszólás. Hivatalos neve: szónoklástan vagy szónoklattan. A régi görögöknél és rómaiaknál az ékesszólás tanítói voltak a rétorok, akik maguk is szónokoltak. A retorika napjainkban vizsgál minden olyan szóbeli megnyilatkozást, amelyben legalább az egyik fél nem csak a saját képviseletében szólal meg.

A SZÓNOKI BESZÉD FAJTÁI

• törvényszéki beszéd (vád- és védőbeszédek)
• tanácsadó beszéd (politikai vagy egyházi beszédek)
• napjainkban előtérbe kerültek az alkalmi beszédek (ünnepi beszédek pl.: ballagás, esküvő)

A politikai beszédben a szónok valamilyen ügynek a hasznos vagy káros voltát próbálja bizonyítani.

A törvényszéki beszédben, más szóval jogi beszédben a bírák döntését akarják befolyásolni a védő és a vádló, vagy maga a bíró fejti ki álláspontját.

Az alkalmi beszédben valamilyen magasztalásra méltó dolgot vagy személyt dicsőítenek.

A JÓ SZÓNOK FELADATAI, TULAJDONSÁGAI

• érthető,
• határozott, bátor,
• tisztességes,
• alapos jártasság a témában,
• rögtönző képesség,
• nagy szókincs,
• önuralom, fegyelmezettség,
• szerkesztőkészség,
• stílusérzék,
• emlékezőtehetség,
• előadókészség

A SZÓNOK HATÁSKELTŐ ESZKÖZEI (költői eszközök)

Megszólítás, felszólítás, költői kérdés, metafora, hasonlat, megszemélyesítés, ismétlés, felsorolás, halmozás, fokozás, túlzás, sejtetés, késleltetés, a várakozás fokozása.

A SZÓNOK FELADATAI

1) Anyaggyűjtés

2) Az anyag elrendezése, a szöveg megfogalmazása, kidolgozása

3) Az előadásmód megtervezése, előadás kidolgozása

4) A szöveg memorizálása

5) A szöveg előadása

A SZÓNOKLÁS CÉLJA

1) Felhívás: a szónok első számú célja, hogy a hallgatóságot valamire ösztönözze.

2) Tájékoztatás: információközlés (hatásos felhívás).

3) Kifejezés: érzelem kifejezése. Az érzelmek kifejezése, fontossá teszi a hallgatóság érzelmeit.

4) Gyönyörködtetés: esztétikai funkció. Minden, nagyobb nyilvánosságnak szánt előadás fontos része, a költői eszközök használata.

Az előadás fajtája válogatja, hogy a négy felsorolt funkció közül, melyik, milyen hangsúlyt kap.

AZ ÉRVELŐ SZÖVEG FELÉPÍTÉSE

Felépítésének alapját a szónoki beszéd szerkezete adja. Bevezető és befejező részének az érzelmekre, míg a közbeeső részeknek az értelemre kell hatnia.

• Cím

-Figyelemfelkeltés

-Kíváncsiság megnyerése

• Bevezetés:

- Általában az érzelmekre hat

- Célja: a hallgatóság jóindulatának megnyerése, érzelmi ráhangolódás

- Eszköze: a hallgatóság megszólítása, dicsérete, illetve a figyelmének fölkeltése a témaválasztás indoklásának, a téma fontosságának hangsúlyozásával, a téma megközelítésének újszerűségével

- Előkészíti a téma megértését, a kifejtés menetének és a forrásoknak a megnevezésével

- Téma megjelölése, kapcsolatteremtés a beszéd további részeivel

• Elbeszélés:

- Tételmondat(ok) kimondása

- Erénye, ha rövid, tömör, világos, egyértelmű, tárgyszerű és lényegre törő

- Összetettebb téma esetén több tételmondat felsorakoztatása, a köztük levő logikai összefüggések megjelölésével

• Részletezés:

- A tétel(ek) kifejtése bővebben

- Eszközei: a fogalommagyarázat, a példák felsorakoztatása, a szemléltetés, esetleges kitérők személyes élmények ismertetésével

- Több téma esetén a főtéma kifejtésével kezdjük, valamilyen logika szerint haladunk

- Ismertebb téma esetén, a részletezés elhagyható

• Bizonyítás:

- Az érvelő szöveg legfontosabb része

- Álláspontunk igazságának bizonyítása, érvekkel való alátámasztása

- Összegyűjtött adatok, törvények, tanúvallomások, bizonyítékok segítségével

- Ezekből a tényekből, jelekből példákból érveket alkothatunk, összefüggéseket kereshetünk és következtetéseket fogalmazhatunk meg

• Cáfolat:

- Velünk ellentétes véleményt vallók nézeteink cáfolata, érveinek közömbösítése, megsemmisítése

- Eszközei azonosak a bizonyításéval

• Befejezés:

- Célja: kapcsolatteremtés a beszéd többi részével

- Eszköze: a fő gondolatok megismétlése, összegzése (felvillanthatja a probléma újabb megközelítési lehetőségeit, előretekinthet a jövőbe)

- Miután észérvekkel megnyertük a hallgatóságot, fontos az érzelmekre való hatás

§ a hallgatók ismételt megszólítása

§ felháborodásuk fokozásával az ellentábor véleményével kapcsolatban

§ de hangsúlyozhatjuk saját elkötelezettségünket pl.: egy személyes és hatásos – a végére tartogatott – érv segítségével

§ vagy egy elismert/közismert személyiség gondolatának idézésével