13. tétel

Radnóti Miklós

(1909-1944)

A morális értékrend őrzése, a műfaji hagyomány újraírása Radnóti Miklós költészetében

Látásmódok

Radnóti Miklós a Nyugat harmadik generációjához tartozott. Költő, műfordító, prózaíró. Életművével ma már a magyar irodalom klasszikusai között foglal helyet.

Költészete:

Hangkeresés időszaka: - Ady, Babits hatása érződik —> Lábadozó szél

- Avantgárd irányzatok is hatással vannak rá: expresszionizmus és szürrealizmus (hagyományos ritmus, szabadversek gondolatritmussal)

Stílusváltás: kötött versek, szabályos strófaszerkezet, rímes-időmértékes verselés (Újhold című kötet)

1933 – Hitler hatalomra jut —> tisztán látja a következményeket, megjelenik költészetében a XX. századi fenyegetettség érzése

’ Mint a bika (1933)

’ Járkálj csak, halálraítélt! (1936)

’ Halálsejtelem

’ Humánum, emberség felé fordulás.

’ A kifordult világ borzalmaiban a támasza a hitvesi líra (Gyarmati Fanni), az otthon. (Tétova óda)

Morális értékrend őrzése:

~ Emberség felé fordulás a költészetben. A borzalomban a biztonság a család, az otthoni idill.

~ Nem tudhatom című vers

’ A hazához való kötődés őszinte és erkölcsi szempontból legmegrendítőbb műve. A legegyszerűbb metaforákat, a legősibb költői eszközöket felhasználva, kétféle nézőpontot (saját, külső) váltogatva tesz hitet a közösség, a táj, a kultúra, az emlékek megtartó ereje mellett.

Műfaji hagyomány újraírása:

Utolsó éveiben Radnóti lírájának tartalma és lényege: küzdelem a költészet eszközeivel a megtébolyult embertelenség ellen. Egy sajátos antik műfajt újít fel és honosít meg a háborús esztendőben: az eklogát.

1938. Vergilius – Ecloga c. kötet kiadása (10 db ekloga)

Felkérték, hogy fordítsa le a 9. eclogát.

Ekloga: pásztori költemény

~ Theokritosz görög költő írt ilyet —> idillnek nevezte (eidüllion – képecske)

~ Vergilius tőle vette át: bukolikákat (párbeszédes pásztori költemény) alkot ő is

~ 10 válogatott költeményt (bukolikát) adott közre Eclogae („szemelvények”) címmel

~ érezni a háború rémét a háttérben, ami elpusztítja a természeti idillt

~ Ma: - műfajmegjelölés—> lírai költeményt jelent

- párbeszédes forma, idillikus környezet

~ Valószínűleg Radnóti is 10-et szeretett volna írni, de csak 8-at írt (a 6. lehet a Töredék című vers) korai halála miatt (zsidó —> munkaszolgálat —> agyonlövik)

Első ecloga

Vergilius 9. eclogájának átirata

Hexameteres költemény

Megjelenik benne a „háborús idill”: a háború borzalmai közt őrzik a békés élet szépségeit.

Saját halálának előrevetítése: érzi az erőszakos halált, meg van bélyegezve a származása által, mégis tovább alkot, mert ez a feladata.

„Írok azért, s úgy élek e kerge világ közepén, mint
ott az a tölgy él; tudja, kivágják, s rajta fehérlik
bár a kereszt, mely jelzi, hogy arra fog irtani holnap
már a favágó, - várja, de addig is új levelet hajt.”

Hetedik ecloga

A bori lágerben írt első költeménye (1944)

Nincs párbeszédes forma, inkább monológ, mely valakihez (Fanni) címezve van —> dialogikus monológ

’ „Látod-e…”, „Mondd…”

IDILL és FENYEGETETTSÉG kettőssége (bukolikus rész a lágerben)

’ rideg valóság « álom, tábor « otthon

A vers indítása: esteledik, s eltűnik a szögesdrót —> szabadság illúziója, de mégis közbeszól a tudat: az ész azért

tudja a drót feszülését. A drót feszülése —> motívum: fogolylét (még épphogy él), álom és ébrenlét határa

A foglyok az álom, a „szép szabadító” szárnyain repülve hazaindulnak a búvó otthoni tájak felé.

Az otthon álombeli képe azonban megtelik aggódó félelemmel:

nem valódi költői kérdések, mert vágyik a válaszra

„Búvó otthoni táj! Ó, megvan-e még az az otthon?

Bomba sem érte talán? s van, mint amikor bevonultunk?
És aki jobbra nyöszörg, aki balra hever, hazatér-e?

Mondd, van-e ott haza még, ahol értik e hexametert is?”

A költészet értelmére kérdez rá: érdemes-e egyáltalán verseket írni, ha nincs már aki megértse őket?

Életképek (3. strófa): naturalisztikus hitelesség („Lager”—>dőlt betű, hangsúlyt rejt: az idill ellenpontja

„Ékezetek nélkül, csak sort sor alá tapogatva,
úgy irom itt a homályban a verset, mint ahogy élek,
vaksin, hernyóként araszolgatván a papíron.”

A fogolytársak egy életet élnek „rémségek és férgek közt”, állati sorban. A halál kapujában mindenki egy, nincs közöttük különbség

A szörnyű valóság nyomasztó élményével az álom és az álmodozás kerül ellentétbe.

~ Otthon, szép asszonyi szó, szabad emberi sors emléke « „sűrü homályba bukó” vég, méltatlan halál tudata, irreális csodavárás

~ Nyers valóság « álmok, csodákban bízó ábrándozás

~ Nemcsak a fogság, hanem az élet is rövidebb lett egy nappal.

A derengő holdfényben újra látható a drótok feszülése, fegyveres őrszemek árnya, mely megsemmisíti a verset indító illúziót.

„Alszik a tábor” (2x) —> kiemeli, hogy az enyhet adó álom sem tud megnyugvást hozni számára: ébren virraszt a társak suhogó álma felett.

Múlhatatlan szerelem megindító vallomása: „nem tudok én meghalni se, élni se nélküled immár.”

Az Erőltetett menetben és a Razglednicákban is megjelenik az idill mögött a tragédia. Mindkét mű negatív hangulatot áraszt, a remény, a szenvedés és a halál egyaránt főbb jellemvonásai költeményeinek.