20. tétel

A publicisztikai stílus

A stílus a nyelvi elemek kiválasztása és elrendezése által jön létre, ennek célja a kommunikációs körülményeknek való megfelelés és hatáskeltés. Bármilyen nyelvi és nem nyelvi elemnek lehet stílusértéke.

Stílusrétegek: - társalgási stílus,

-tudományos stílus,

-publicisztikai stílus,

-közéleti írásbeliség (hivatalos stílus),

-közéleti szóbeliség (előadói, szónoklati stílus) .

A szöveg stílusát meghatározzák a kommunikációs tényezők, az adott nyelv stílusa, a korstílus, a csoportstílus, a szövegtípus stílusa és az egyéni stílus.

Beszédhelyzet: egyén szól nagy tömeghez.

A publicisztikai szövegek általános törekvése a hallgatók és az olvasók világos, egyértelmű tájékoztatása. A sajtószövegek témája többnyire valamilyen időszerű esemény.

A sajtó feladata, hogy bemutassa az élet legfontosabb jelenségeit, s így alakítsa a közvéleményt.

Az újságírás feladata a híradás, emellett elvi felelősséggel és meggyőző szándékkal elemzi a kérdéseket, a megfogalmazásban pedig irodalmi nyelvi igényesség jellemzi.

A publicista tehát közérdekű dolgokról szól személyes meggyőződéssel.

Műfajai: - hír
- közlemény
- tudósítás
- riport
- interjú
- cikk
- kritika
- glossza

A sajtó nyelvében több nyelvi ill. stílusréteg keveredik (szépirodalmi, tudományos, társalgási stílus)

Nagy szerepet kapnak az időszerű vonatkozások (hely- és időmegjelölések, nevek, rangok, címek, intézménynevek pontos megnevezése).

Újabb keletkezésű szavak gyakorisága, nyelvi divatok.

A publicisztikai írásokat áthatja a személyes, esetleg szenvedélyes meggyőződés.

Jellemzői:
- jól tagolt

- világos áttekinthető mondatformálás

- lineáris, párhuzamos vagy ellentétező felépítés

- érzelmileg-hangulatilag erősebb töltésű, gyakran egyéni nyelvi leleményt is tanú- sító kifejezések
- indulati tartalmat jellegzetes stílusalakzatok közvetítik: kérdések, felkiáltások, hal- mozások, fokozások stb.
- párhuzamok, ellentétek alkalmazása
- szöveg kapcsolóelemeinek tudatos, pontos alkalmazása
- előreutalások, visszakapcsolások; feltevésre, következtetésre, magyarázatra, ösz- szefoglalásra utaló kifejezések
- idézetek, hivatkozások

A találó, érdeklődést keltő cím fokozza az írás hatását.

Az újságban kifejező értéke lehet az írás képének is.